| Tanulmányait szül?városában kezdte, a f?gimnázium elvégzése után Gy?rött, majd Selmecbányán tanult tovább. 1894-ben, az akadémia befejeztével a máramarosszigeti erd?igazgatóságnál helyezkedett el. 1913-ban a Földm?velésügyi Minisztériumba rendelték, 1919-ben a "kincstári erd?k" osztályának vezetésével bízták meg. Közben - 1917-t?l - az akkor szervezett Faértékesít? Hivatalnak is vezet?je, majd 1919 októberét?l az erd?- és faügyek kormánybiztosának helyettese lett. 1920-ban nyugdíjba ment. Ezután a Magyar Földbirtokosok Faértékesít? Rt. vezérigazgatói posztját töltötte be. 1925-ben a Mérnöki Tanács alelnökévé választották, 1929-t?l az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) ügyvezet?je lett, 1945-ig. 1929-t?l 1939-ig az Erdészeti Lapok szerkeszt?je, s mint a mérnöki kamarák kiküldöttje a parlament fels? házának is tagja volt. Az Országos Erd?gazdasági Tanács I. alelnökeként is tevékenykedett. A két világháború közt a magyar erdészet meghatározó energikus egyénisége volt. Sokat tett az OEE érdekében a válságos id?szakokban. Budapest ostromakor elt?nt, barátai, kollégái sem itthon, sem külföldön nem találták. |
