Páldy Róbert; 1934-ig Pisztel

(Gyergyóalfalu, Erdély, Csík vm. (ma: Románia) - Budapest, 1998. márc. 2.)

szabadm?vel?dési vezet?, könyvtáros, könyvtárigazgató, szerkeszt?

     Édesapja Pisztel Alfréd gazdaság szaktanár volt. A család az els? világháború után Magyarországra költözött. A Budai Tanítóképz?ben 1931-ben tanítói, a Budapesti Pedagógiai F?iskolán 1955-ben magyar-történelem szakos tanári oklevelet szerzett. 1933 és 1940 között malomellen?rként dolgozott Dióskál, Bánokszentgyörgy, Letenye, Tapolca és Balatonfüred környékén, ekkor vált a falukutató mozgalom hívévé, els? írásai 1937-ben jelentek meg a Balatonfüred cím? lapban. Az 1940-es években adóhivatalnok volt Csík vármegyében, Erdélyben, itt is rendszeresen írt a helyi lapokban. 1939-ben belépett a Nemzeti Parasztpártba. 1945 után a párt egyik meghatározó alakja volt Zala és Veszprém megyében. A Veszprém Megyei Szabadm?vel?dési Felügyel?ség vezet?jeként dolgozott 1945-t?l. A székesfehérvári Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtárban módszertani könyvtáros, majd igazgatóhelyettes 1950-1953 között, a veszprémi megyei könyvtár igazgatója 1955-t?l 1961-ig. Az Országos Könyvtárügyi Tanács tagja, kés?bb alelnöke 1957-t?l. A Könyvtáros cím? folyóirat szerkeszt?je 1963-1976 között. Nugdijba vonulása után felesége szül?falujában, Nagykör?ben élt. Tevékenységéért a következ? kitüntetéseket kapta: Szocialista Kultúráért (1955), Munka Érdemrend ezüst fokozata (1964, 1978), Kiváló Népm?vel? (1966).
IrodalomPáldy Róbert (1912-1998)
Főbb művekDél-Zala
 Az ifjúság az új magyar irodalomban
 Útmutatás a falu tanulmányozásához
 Fiatal tanítók kis tükre
 Könyvtár és nevelés
 Könyvtári munka - könyvtárosi hivatás
 Iskola és olvasás
 Magyarország felfedezése
ArcképPáldy Róbert (1912-1998)