Bója Gergely

(Szeged, Csongrád vm., 1817. nov. 2. - Szeged, Csongrád vm., 1892. jan. 8.)

tanár, országgy?lési képvisel?, tanfelügyel?

Polgárcsaládban született. A gimnázium elvégzése után piarista szerzetes lett, röviddel kés?bb kilépett és a pesti egyetemen tanult. El?bb Tatán dolgozott, mint családi nevel?, majd 1844-t?l a kanizsai tanítóképz? intézet tanára volt. 1848 júniusában választották a kanizsai kerület országgy?lési képvisel?jévé. Els?sorban a népiskolai törvény vitájához szólt hozzá. A császáriak haditörvényszék elé állították, és felmentették ugyan, de kanizsai tanári állását elvesztette. 1852-ig Gulácson élt, ekkor Szegedre került, ahol tizenhét évig tanított a város reáliskolájában, emellett hírlapi cikkeket és verseket is írt. 1869-ben visszatért Zalába, a megye tanfelügyel?jeként. 1870-ben alapította és két évig szerkesztette Nagykanizsán a "Zalai Tanközlöny" cím? szaklapot. 1872-t?l 1878-ig Budapest tanfelügyel?je volt. Nyugdíjazása után el?bb Pancsován, majd Szegeden élt.
Irodalom	Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. : 1.1177-1178.has.
	Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. : 3.774-775.has.
	Mejlinger Katalin: Zala megyei képvisel?k 1848-49-ben
	Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez : 33.p.
	Károlyi Attila: Nagykanizsa város országgy?lési és nemzetgy?lési képvisel?i : 9-16.p.(*nov.12.)
Arckép	Károlyi Attila: Nagykanizsa város országgy?lési és nemzetgy?lési képvisel?i : 10.p.