Botfy Lajos

(Zalaszentgrót, Zala vm., 1847. júl. 19. - Zalaegerszeg, Zala vm., 1900. jún. 9.)

polgármester

Apja, Stokhoffer Károly uradalmi erdész. Nagykanizsán járt gimnáziumba, negyedik osztályos korában már nevét Botfinak írja. Érettségi után azonnal dolgozni kezdett. Néhány évig a Zalaegerszegi Takarékpénztárnál volt könyvel?. 1870-ben a Batthyány uradalom körmendi központi számvev?ségén segédtiszt lett. 1872-ben adótiszti vizsgát tett, s az alsólendvai adóhivatalhoz került. 1874-ben jogi tanulmányokat kezdett, s 1880-ban sikerrel tett jogtudományi államvizsgát Gy?rben. 1873. aug. 4-én Zala vármegye törvényhatósági bizottsága megyei aljegyz?vé választotta. Huszonkét évig töltött be aljegyz?i állást. A megye ?t bízta meg - mint városi képvisel?-testületi tagot - a város vagyonfelügyeletével, akkor, amikor a város adóterhei a nagyarányú fejlesztések miatt olyan súlyossá váltak, hogy felvet?dött Zalaegerszeg községgé való visszamin?sítésének eshet?sége. Talán pontosan azért választották a lemondott Kovács Károly helyett 1895. dec. 12-én közfelkiáltással Zalaegerszeg város polgármesterévé, mert jól ismerte a rá váró nehézségeket - s rendelkezett megfelel? programmal a cs?dtömeg felszámolására. Botfy (megyei szolgálatának idején kezdte nevét y-nal írni) szigorú takarékossági programot hirdetett meg, s mindezt úgy kívánta végrehajtani, hogy közben nem adta fel a korábban megkezdett városfejlesztési program véghezvitelét. Sikeresen csökkentette a város adósságállományát, ugyanakkor rendbe hozta útjait, aszfalt járdákkal látta el a központi területeket. El?készítette a villanyvilágítás bevezetését, kétemeletesre építtette a városházát, el?segítette a magánépítkezést. Polgármestersége idején államosították a községi elemi iskolát, s megépült a f?gimnázium. Népszer? és sikeres, aktív polgármesterként érte a halál 53 éves korában. Haláláig elnöke volt a Zala Vármegyei Takarékpénztárnak, vezet?ségi tagja a Válickavölgyi vizitársulatnak. Jövedelméb?l sokat áldozott kulturális célokra. Alapítványt létesített jól tanuló, szegény sorsú gimnáziumi tanulók számára, valamint munkaképtelenné vált szegény és elaggott iparosok megsegítésére is. A város díszsírhelyet biztosított számára, s halála után nem sokkal - 1903-ban - utcát neveztek el róla, amely ma is ?rzi emlékét.
Irodalom	Zalaegerszeg Régi Levéltára, Közgy?lési jegyz?könyvek
	Pesthy Pál: Zalaegerszeg múltja és jelene. : 67-68.p.
	Degré Alajos: Botfy Lajos