Buda Ern?

(Sopron-Brennbergbánya, Sopron vm., 1921. jún. 23. - Nagykanizsa, Zala m., 2005. febr. 8.)

bányamérnök

Elemi iskoláit szül?városában végezte, 1931-t?l a soproni reálgimnázium, majd az evangélikus líceum tanulója volt. 1943-ban bányamérnöki oklevelet szerzett, az olajiparban helyezkedett el, Nagykanizsán. A II. világháború végén Németországba került, a MAORT elhurcolt javainak ?rz?je volt Bajorországban. Ezt követ?en a lovászi, nagylengyeli, bázakerettyei olajmez?kön dolgozott. 1956-os tevékenységéért - ipari szabotázs vádjával - halálra ítélték. Két év után szabadult, 1959-t?l Lovásziban újra alkalmazták. Speciális területe az olajtüzek oltása volt. A kitörések elhárításánál (Algy?, Zsana, Nagylengyel, Pusztasz?l?s) szakértelme nélkülözhetetlen volt. Tanszékvezet?je volt a Gazdasági és M?szaki Akadémiának. Tudását nemzetközileg is elismerték, meghívott el?adója volt a freibergi bányászati akadémiának. Nyugdíjazása után még évtizedekig tevékeny életet élt. Megírta a hazai olajkitörések történetét, szakszövegeket fordított, szakért?ként is alkalmazták. Kiváló el?adó volt, gyakran tartott ismeretterjeszt? el?adásokat. Több mint hatvan évet dolgozott az olajiparban. Tevékenységét a Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével, Eötvös Loránd-díjjal ismerték el, Zala megye és Nagykanizsa is díszpolgárává választotta.
Irodalom	B?sze Kálmán élete és munkássága
	Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról: Nagylengyel : 109-128.p.
	Pozsik Ádám: Beszélgetés Buda Ern?vel
	Elhunyt Buda Ern?
Főbb művek	A magyar szénhidrogénipar arcképcsarnoka 1. : Társszerz?
	Károlyi Árpád, az olajbányászati és növénytani kutató, 1907-1972 : Társszerz?
Arckép	Elhunyt Buda Ern?