Cirill és Metód

(Szaloniki, Görögország, 827? - Róma, Olaszország, 869. febr. 14.; Szaloniki, Görögország, 815 körül - Velehrad, 885.)

a szlávok térít?i

Cirill - eredeti neve Konstantinosz - görög szerzetes, hittérít?, bátyjával, Metóddal együtt a szláv írásbeliség megteremt?je. 866-867-ben Zalaváron, Kocel udvarában tartózkodott, aki pártfogásába vette ?t, s 50 tanítványt is rendelt a Cirill és Metód által kidolgozott szláv írás megtanulására. Metód, Cirill halála után visszatért Pannóniába, s talán Kocel kérésére a pápa 870-ben sirmiumi püspökké szentelte. H. Tóth Imre szerint zalavári tartózkodásukhoz kapcsolható a szlovének legrégibb nyelvemlékének, a freisingeni II. töredéknek a keletkezése is: latin bet?kkel írott tanító beszéd, adhortatio. A fennmaradt példányt 975 és 1025 között másolták régebbi, Cirill pannóniai tartózkodása idején készült szövegr?l. Zalaváron, Kocel hajdani várának helyén 1985-ben az Eötvös Lóránd Tudományegyetem és Zala Megye Tanácsa a bolgár kormány támogatásával emlékm?vet emelt a testvérpár itteni tartózkodásának emlékére. Ugyanakkor Budapesten és Keszthelyen tudományos konferenciát is rendeztek a témából. Az emlékm? szobrait Janzer Frigyes készítette, az építészeti tervez? Pelényi Gyula volt.

Irodalom

H. Tóth Imre: Konstantin-Cirill és Metód élete és m?ködése