András, I.

(1020 körül - Zirc, Veszprém vm., 1060 ?sze)

király

     Szent István unokatestvérének, Vazulnak az egyik fia. Apja megvakítása után el?ször Csehországba, majd a kijevi fejedelemhez menekült testvérével, Leventével. Itt megkeresztelkedett és feleségül vette a fejedelem leányát, Anasztáziát. 1046-ban az Orseolo Péter ellen felkelt magyar urak visszahívták és Fehérváron királlyá koronázták. 1050-ben hazahívta másik testvérét, Bélát Lengyelországból és dux címmel az ország egyharmadának urává nevezte ki. 1051-ben és 1052-ben sikerrel verte vissza III. Henrik császár támadásait. 1055-ben Tihanyban bencés apátságot alapított. 1058-ban fia, Salamon számára feleségül kérte III. Henrik lányát. Testvére, Béla ezért - lengyel segítséget kérve - ellene vonult. Ebben a harcban esett el I. András király 1060-ban. Az általa alapított tihanyi bencés kolostorban temették el, ahol síremléke máig fennmaradt.
IrodalomKorai magyar történeti lexikon: 9-14. század. : 42-43.p.
 Magyarország története. El?zmények és magyar történet 1242-ig. : 847-855.p.
 Magyar nagylexikon. : 2.17.p.(*1015 körül)