Csány László

(Alsócsány, Zala vm., 1790. - Pest, 1849. okt. 10.)

kormánybiztos, miniszter

     A gy?ri jogakadémia elvégzése után, 1810-ben kadét lett az 5. huszárezredben. Alhadnagyként vett részt a Napóleon elleni harcokban. 1818-ban szerelt le, és alsócsányi birtokán gazdálkodott. Az 1823-as megyei ellenállás során kapcsolódott be Zala közéletébe, és noha sohasem viselt hivatalt, a legtekintélyesebb ellenzékiek között tartották számon. Radikális ellenzéki szónok, kortesvezér és a zalai liberális párt szervez?je volt. Kezdetben Deák, majd Kossuth politikáját támogatta. Cikkeket írt a Pesti Hírlapban, szervezte a kanizsai Védegyletet, és tagja volt az Ellenzéki Körnek. 1848 tavaszától kormánybiztosként a nyugat-dunántúli antiszemita megmozdulások és parasztmozgalmak féken tartása volt a feladata. A rendelkezésre bocsátott katonaságból és nemzet?rségb?l véd?kordont szervezett Jellasics betörése ellen, majd 1848 ?szén a Dunántúlon harcoló honvédsereg f?kormánybiztosa volt. 1849 januárjától áprilisáig f?kormánybiztosként képviselte a polgári kormányt Erdélyben, majd a Szemere-kormány idején közlekedés és közmunkaügyi miniszterré nevezték ki. Világos után önként vállalta a felel?sséget tetteiért. A császári hadbíróság halálra ítélte, és 1849. okt. 10-én végezték ki Pesten. Síremléke Budapesten, a Kerepesi úti temet?ben áll. Zalaegerszegen szobor ?rzi emlékét.
IrodalomSzinnyei József: Magyar írók élete és munkái. : 2.166-170.has.
 Magyar életrajzi lexikon. : 1.298.p.
 Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849
ArcképMagyar életrajzi lexikon. : 1.299.p.
 Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849