Császár Ferenc

(Zalaegerszeg, Zala vm., 1807. júl. 7. - Kerepes, Pest vm., 1858. aug. 17.)

jogász, író, m?fordító

Családja nemesi eredet?, ?sei Szentgyörgyvölgyön, Kolgyárpusztán éltek. Apja, Császár Ferenc csizmadia volt, anyja Könczöl Anna. Hároméves volt, amikor apja meghalt, nevelésér?l anyja és nevel?apja, Barényi Sándor gondoskodott. Elemi iskolai tanulmányait Zalaegerszegen végezte, középiskolába Szombathelyen, K?szegen és Sopronban járt. Jogi végzettséget szerzett. 1828-ban jelent meg Kemendvár c. regéje, mely Kemend várának akkor még látható romjaihoz (Kemendollár határában) kapcsolódik, s Kisfaludy Sándor m?vének hatását mutatja. Császárt 1835-ben Zala megye táblabírájává választották. Egyik m?vének címében kés?bb is utalt Zalára: Magyar életképek 1843-ból, rajzolva egy Zala megyei adózótól. Zalaegerszegre csak ritkán tért vissza. 1845. július 18-án Kehidáról kelt, Garay Jánosnak írt versében említi, hogy anyját jött meglátogatni, onnét ment Kehidára. Szül?háza ismeretlen, utca nem viseli nevét. Több mint harminc önálló kötete jelent meg: versek, színm?vek, útirajzok, fordítások - pl. Dante -, magyar nyelvtan, valamint jogi szakmunkák, f?leg a váltójog köréb?l.
Irodalom	Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. : 2.188-193.has.
	Litványi László: Császár Ferenc élete és irodalmi munkássága
	Magyar irodalmi lexikon. : 1.204.p.
Főbb művek	Szonett koszorú
	Császár Ferenc költeményei
	A fiumei kiköt?
	Császár Ferenc beszélyei