Deák Ferenc

(Söjtör, Zala vm., 1803, okt. 17. - Budapest, 1876. jan. 28.)

országgy?lési követ, igazságügyminiszter

1808 és 1854 között Kehidán lakott. Gimnáziumi tanulmányait többek között Keszthelyen és Nagykanizsán végezte, majd 1823-ban ügyvédi diplomát szerzett. 1824-t?l 1832-ig Zala megye fizetés nélküli alügyésze és árvaválasztmányának jegyz?je volt. 1833-1836-ban és 1839-1840-ben ? képviselte Zalát a pozsonyi országgy?lésen. Az országgy?léseken az ellenzék egyik vezéreként els?sorban a jobbágyság helyzetének javításáért és a szólás-, valamint a sajtószabadságért küzdött. 1841-1843-ban európai színvonalú büntet?törvénykönyv-tervezetet dolgozott ki. 1848 áprilisában a Batthyány-kormány igazságügyminiszterévé nevezték ki. 1848 ?szét?l a szentgróti választókerület képvisel?jeként vett részt a pesti országgy?lésen. 1849-ben visszavonult a politizálástól, és az 1850-es években a passzív nemzeti ellenállás mintaképe lett. 1854-ben eladta birtokait, és Pestre költözött. Az 1861-es országgy?lés idején a felirati pártot vezette, majd 1865-t?l oroszlánrészt vállalt a kiegyezés el?készítésében. Az 1867-es kiegyezés után a "haza bölcse"-ként ünnepelték. Síremléke a budapesti Kerepesi úti temet?ben áll.
Irodalom	Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. : 2.672-682.has.
	Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. : 5.356-360.has.
	Magyar életrajzi lexikon. : 1.354-356.p.
	Magyar irodalmi lexikon. : 1.242-243.p.
	Új magyar irodalmi lexikon. : 1.406-407.p.
	Ferenczi Zoltán: Deák élete.
	Kónyi Manó: Deák Ferencz beszédei
	A Balaton tudományos, m?vészeti és közéleti arcképcsarnoka : 145.p.
Arckép	Nevezetes zalaiak. Kiállítás Zalaegerszegen a Göcseji Múzeumban, 1993. szeptember-október. : 19.p.