Degré Alajos(Zalaegerszeg, Zala vm., 1909. máj. 16. - Zalaegerszeg, Zala m., 1984. ápr. 10.) jogtörténész, levéltáros  | A budapesti piarista gimnázium elvégzése után apja (Degré Miklós), nagybátyja (Degré Lajos) és nagyapja (Degré Alajos) példáját követve beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karára. Az egyetem elvégzése után ösztöndíjasként egy évet Párizsban töltött. Jogtörténeti kutatásait Angyal Pál és Illés József szemináriumában kezdte. Els? munkája 1930-ban jelent meg Szegedi Jánosról, az egyetem els? jogtörténészér?l. 1941-t?l több ízben behívták katonának. A háború végén fogságba esett, s csak 1947-ben térhetett haza. Hazatérve rövid ideig az Igazságügyi Minisztériumban dolgozott, majd a pécsi tudományegyetem jogi karán el?bb tanársegéd, majd adjunktus lett. Az oktatómunka mellett tovább folytatta kutatásait. 1955-ben kandidátusi fokozatot nyert. Az 1956-os forradalom pécsi eseményeiben való aktív részvétele miatt eltávolították az egyetemr?. 1957-ben a szolnoki levéltárban, majd 1958-tól 1960-ig a Zala megyei Levéltárban beosztott levéltáros. 1960-tól 1973-ig a Zala megyei Levéltár igazgatója, 1977-ig, nyugdíjazásáig f?levéltáros. 1973-tól haláláig szerkeszt?je a Zala megyei Levéltár kiadásában megjelen? Zalai Gy?jteménynek. Az 1970-es évek második felét?l ismét tanított az ELTE BTK-n, ahol 1982-ben egyetemi tanári címet kapott. Szül?házának falán emléktábla ?rzi emlékét. | | Irodalom | Magyar életrajzi lexikon. : 4.183.p. |
| | Degré Alajos emlékkönyv |
| Főbb művek | A Négyeskönyv perjogi anyaga |
| | A Négyeskönyv büntet?jogi elvei |
| | Magyar halászi jog a középkorban |
| | A XVI-XVII. századi erdélyi büntet?jog vázlata : Angyal Pállal |
| | A magyar gyámügyi jog kialakulása a dualizmus korának gyámsági kódexéig : kandidátusi értekezés |
| | Válogatott jogtörténeti tanulmányok |
| Arckép | Nevezetes zalaiak. Kiállítás Zalaegerszegen a Göcseji Múzeumban, 1993. szeptember-október. : 59.p. |
|
