Drozdy Gy?z?

(Bajta, Hont vm., (ma: Szlovákia), 1885. okt. 1. - Budapest, 1970. nov. 2.)

tanító, újságíró, nemzet- és országgy?lési képvisel?

Értelmiségi családból származott, apja falusi kántor-tanító volt. A lehet? legszegényebb körülmények között nevelkedett Párkányban. Esztergomban tanítóképz?t, Budapesten gyógypedagógiai szaktanfolyamot végzett. 1905. szept. 1-jét?l 1920. január 31-ig tanító volt a f?városban és környékén. A politikai életbe 1918-ban kapcsolódott be, az 1920-as nemzetgy?lési választásokon a Nagyatádi-féle kisgazdapárt jelöltjeként választották meg a pacsai választókerületben. Nem sokkal kés?bb a nemzetgy?lés politikai okokból megsemmisítette a mandátumát, azonban a megismételt voksoláson fölényes gy?zelmet aratott. Az 1922-es választáson a kiskomáromi választókerületben szerzett mandátumot, amit 1926-ban már nem tudott megismételni. Ezután Amerikába utazott, Chicagóban élt, ahol megszervezte az Amerikai Revíziós Ligát, amely a trianoni sérelemre kívánta felhívni az amerikai közvélemény figyelmét. 1933-ban tért haza és ismét bekapcsolódott a politikába: az 1935. évi parlamenti választáson a régi kerületében meg is szerezte a gy?zelmet, a Nemzeti Egység Pártja jelöltjeként. A pártból 1937-ben kilépett és ismét régi pártja, a kisgazdapárt színeiben politizált. A legtöbbet felszólaló parlamenti képvisel?k közé tartozott, beszédeit gyakran kísérték heves viták. (Egyike volt annak a kilenc képvisel?nek is, akik 1920-ban nemmel szavaztak Horthy Miklós kormányzóvá választására.) Sem a numerus clausust, sem az els? zsidótörvényt nem szavazta meg, éles hangú felszólalásokban támadta ezek antidemokratikus jellegét. Emellett leggyakrabban a parasztság érdekeiért emelt szót, demokratikus földreformot és jogkiterjesztést követelve. Több ízben alapított saját újságot, amelyeket a hatóságok rendre betiltottak. (Magyar Ugar, Magyarok Vasárnapja). Az 1939-es választáson egy jogi manipulációval a választási bizottság meghiúsította az indulását. Politikai tevékenysége mellett íróként is bemutatkozott, több színm?vet, regényt írt. 1933-ban mutatták be Az ezüst kócsag c. darabját, melyet több vidéki színház m?sorára t?zött. 1945-ben visszatért Zala megyébe, ahol ismét képvisel?vé választották. A parlamentben szót emelt a kommunista térhódítás ellen, ezért az els?k között volt, akit a Kisgazdapárt soraiból a "szalámi taktika" eredményeként kizártak. 1947-t?l visszavonultan élt budapesti otthonában.
Irodalom	Ki kicsoda? Kortársak lexikona. : 162.p.
	Magyar politikai lexikon (Magyar politikusok) 1914-1929. : 95-96.p.
	Nemzetgy?lési Almanach.
	Országgy?lési Almanach.
	Országgy?lési Almanach. : 1945.125-127.p.
Főbb művek	Amerika : Útleírás
	Az ezüstkócsag : Színm?
	Aurora borealis, államregény, de nem utópia
	A demokrácia : Politikai tanulmány