Érkövy Adolf; 1847-ig Ploetz Vencel

(Ehrstein, Elzász, 1818. szept. 28. - Keszthely, Zala vm., 1883. dec. 13.)

jószágkormányzó, gazdasági szakíró

Apja Ploetz Péter osztrák dragonyoskapitány, anyja Schmeltz Erzsébet. Gyermekéveit Keszthelyen töltötte. Keszthelyen, Pécsett és Szombathelyen járt gimnáziumba. Ezt követ?en a Georgikon növendékei közé lépett és 1836-37-ben elvégezte annak tanfolyamát. 1837-ben a pesti egyetem joghallgatójává vált, közben Bács megyében nevel?tanítóként is dolgozott. 1838-ban gróf Károlyi István szolgálatába állt, és annak uradalmaiban kapott alkalmazást. 1841-t?l kezdve mind közéleti emberként, mind gazdasági szakíróként egyre aktívabb lett, tevékenysége mindjobban kibontakozott. Részt vett az 1848 el?tt fennálló Magyar Iparegyesület, Védegylet és Gyáralapító Társaság munkájában. 1843-ban Károlyi István gróf közrem?ködésével létrehozta a Pest Megyei Gazdasági Fiókegyesületet. 1848-ban beválasztották az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgató választmányába, 1852-ben pedig a Tiszaszabályozó Társulat elnöke lett. 1857-ben visszament Pestre, ahol 1858-tól hat éven át az Országos Magyar Gazdasági Egyesület gépészeti és építészeti szakosztályának alelnökeként m?ködött. 1866-ban megalapította a pesti Népbankot, és még ebben az évben állami szolgálatba lépett, a csákóvár-kövéresi alapítványi uradalmak f?tisztjévé nevezték ki. 1867-ben a pécskai kincstári uradalmak igazgatásával bízták meg. 1880-ban elvesztette látását, miniszteri tanácsosi címmel nyugdíjazták, és Keszthelyre vonult vissza. Számos tanulmányt készített, szakírói munkássága a gazdasági élet szinte minden területére kiterjedt. Foglalkozott a jobbágykérdéssel, az örökváltsággal, az okszer? gazdálkodás módozataival, a mez?gazdaság fejl?dését el?segít? népbankokkal, gazdasági intézetekkel. Szorgalmazta a gépesítést, népszer?sítette az új mez?gazdasági gépeket. Fölkarolta az öntözés, a csatornázás ügyét, sürgette az Alföld fásítását, a futóhomok megkötését. Rámutatott a magyar földm?velés rendszerének alapvet? hiányosságaira, az aszály okaira. Telepítéspolitikai elképzeléseit külön kötetben foglalta össze. Szerkesztette a Gazdasági Literatúrát 1840-ben, a Falusi Gazdát 1857-t?l 1859-ig, kiadta és szerkesztette a Magyar Gazdát 1859-t?l 1861-ig, valamint a Gazdasági Füzeteket 1862-ben, amelyb?l nyolc jelent meg. Tagja volt a Royal Agricultural Society of Englandnek és több hazai gazdasági egyesületnek. A Magyar Tudományos Akadémia 1864. január 20-án levelez? tagjai közé választotta.
Irodalom	Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. : 2.1421-1425.has.
	Magyar életrajzi lexikon. : 1.442.p.
	Magyar agrártörténeti életrajzok. : 1.493-495.p.
	Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. : 7.704.has.
	Bontz József: Keszthely város monográfiája. : 469-471.p.
Főbb művek	Robot és dézsma erkölcsi és anyagi, mez? és statusgazdasági tekintetben
	Homokkötés
	Haszonbérrendszer és népesítés
	Az 1863. évi aszályosság a magyar alföldön
	A népbankokról
	A "telepítési kérdésr?l"
Arckép	Magyar életrajzi lexikon. : 1.443.p.
	Magyar agrártörténeti életrajzok. : 1.493.p.