Fejér György

(Keszthely, Zala vm., 1766. ápr. 23. - Pest, 1851. júl. 2.)

történész, könyvtáros, egyetemi tanár

     Apja uradalmi ácsmester volt. Iskoláit Keszthelyen és Székesfehérvárott végezte, majd a budai egyetemen filozófiát tanult. Ezután a pozsonyi szeminárium növendéke lett, 1790-ben szentelték pappá. A Festetics, majd az Ürményi családnál nevel?ként dolgozott; 1808-ig a székesfehérvári szeminárium tanára. 1808-tól tíz évig volt a pesti egyetem teológia tanára, 1818-tól 1824-ig gy?ri tankerületi f?igazgató. 1824-1843-ig a pesti egyetem könyvtárának igazgatója. 1843-ban nyugalomba vonult. A magyar tudományos élet jelent?s személyisége volt, történész, irodalmár, könyvtáros, egyetemi tanár. 1817-ben indította el a Tudományos Gy?jtemény c. folyóiratot, a korabeli tudományos élet egyik fontos orgánumát. 43 kötetben sajtó alá rendezte és kiadta a fellelhet? középkori okleveleket; számtalan latin és magyar nyelv? filozófiai, teológiai értekezést adott közre, írt verset, vígjátékot. Mintegy 130 m?ve jelent meg nyomtatásban. Szül?városát végrendeletében anyagilag is igyekezett támogatni. 1993-ban a keszthelyi városi könyvtár névadójául választotta.
IrodalomSzinnyei József: Magyar írók élete és munkái. : 3.253-266.has.
 Magyar életrajzi lexikon. : 1.480.p.
 Magyar irodalmi lexikon. : 1.340.p.
 Új magyar irodalmi lexikon. : 1.569-570.p.
 Zsidi János: Fejér György
 Magyar irodalmi lexikon. : 1.340.p.
 Nevezetes zalaiak. Kiállítás Zalaegerszegen a Göcseji Múzeumban, 1993. szeptember-október. : 13.p.
Főbb művekA magyarok hajdani lakhelyeir?l
 Béla királyunk jegyz?jének koráról
 Codex diplomaticus Hungariae
 Honi várossainknak nemzetünk kifejtülésére s csinosbulásokra befolyássok
 A politikai forradalmak okai
ArcképMagyar életrajzi lexikon. : 1.481.p.