Festetics György, gróf, tolnai

(Ság, Sopron vm., 1755. dec. 31. - Keszthely, Zala vm., 1819. ápr. 2.)

f?úr, mecénás, irodalompártoló

Gróf Festetics Pál f?ispán és Bossányi Julia fia. Bécsben a Theresianumban tanult (1765-1775), majd tizenhárom évig a hadseregben szolgált. Mint a Graeven huszárezred alezredese tiszttársaival 1790-ben hazafias szellem? beadvánnyal fordult az országgy?léshez, miszerint kérték, hogy békében a magyar ezredek Magyarországon állomásozzanak, s a szolgálati nyelv magyar legyen. Válaszul II. Lipót császár büntetésb?l belgiumi szolgálatra helyezte át. Festetics 1791-ben leköszönt rangjáról, s a család keszthelyi birtokára vonult vissza. A zalai megyegy?lésen még egyszer nyíltan kiállt az udvar ellen: 1797-ben, amikor a megye megtagadta az insurrectiót. Festetics Györgyöt megfosztották kamarási méltóságától és kitiltották Bécsb?l. Ett?l kezdve Keszthelyen kulturális és gazdasági alkotásainak élt. 1797-ben megalapította a világ els? fels?fokú képesítést is nyújtó mez?gazdasági tanintézetét, a Georgikont. (El?készítésében Nagyváthy Jánosnak, a m?ködésben Pethe Ferencnek, Asbóth Jánosnak, s e kor legjobb szakembereinek is része volt.) 1792-ben gimnáziumot alapított Csurgón, s továbbfejlesztette a már meglév?t Keszthelyen. Kulturális tetteit az irodalmi közvélemény a nemzeti reform els? vívmányaiként tartotta számon. A Phoenix gálya Balatonra bocsátását a dunántúli költ?k dalnokversennyel ünnepelték. 1817-t?l Helikon néven évente kétszer irodalmi ünnepségeket rendezett, amelyre hivatalosak voltak a kor ismert költ?i. Kapcsolatban állt Berzsenyivel, Kisfaludy Sándorral, Kazinczyval, Dukai Takács Judittal, Pálóczi Horváth Ádámmal, s ha kellett, anyagilag is segítette az írókat (pl. Csokonait). Támogatta a Péteri Takács József által szerkesztett Magyar Minerva indítását. Nagy pártfogója volt a tudományoknak is. Szakkönyvtára párját ritkította. Helyi nyomdát, zeneiskolát alapított. Tagja volt a göttingeni tudós társaságnak. ? kezdte országosan ismert gyógyfürd?vé fejleszteni Hévízt. Nagy formátumú egyéniség volt, a megyetörténet legjelent?sebb alakjai közé tartozik. Keszthelyen halt meg, sírja ugyanott található. Szobra a múzeummá alakított kastély parkjában van. A megyében sok helyen, így Keszthelyen is utca viseli nevét.
Irodalom	Magyar agrártörténeti életrajzok. : 1.545-549.p.
	Magyar életrajzi lexikon. : 1.505-506.p.
	Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. : 3.444-446.has.(*jan.1.)
	A Pallas nagy lexikona. : 7.148-149.p.
	Szabó Dezs?: A herceg Festetics-család története
	Süle Sándor: A keszthelyi Georgikon 1797-1848.
	Sági Károly: Adatok Festetics György és munkássága értékeléséhez : 329-344.p.
	Harmath István - Katsányi Sándor: Veszprém megye irodalmi hagyományai. : 237.p.
	A Balaton tudományos, m?vészeti és közéleti arcképcsarnoka : 146.p.
Arckép	Magyar életrajzi lexikon. : 1.505.p.
	Magyar agrártörténeti életrajzok. : 1.545.p.
	Szabadság és bátorlét. Gróf Széchenyi István, 1791-1860 : 33.p.
	Nevezetes zalaiak. Kiállítás Zalaegerszegen a Göcseji Múzeumban, 1993. szeptember-október. : 11.p.
	A Balaton tudományos, m?vészeti és közéleti arcképcsarnoka : 146.p.