Festetics László, gróf, tolnai

(Ság, Sopron vm., 1785. jún. 15. - Bécs, Ausztria, 1846. máj. 12.)

f?úr, földbirtokos

Festetics György fia. Az irodalomszervez? édesapa jó nevelésben részesítette fiát. Nevel?je Péteri Takács József, kés?bb pedig Kultsár István voltak. Bécsben, majd Pesten tanult, közben hosszabb tanulmányutakat tett. Az egyetem elvégzése után, hogy a gazdálkodásban gyakorlatot szerezzen, apja el?bb a balatonkeresztúri, majd a sági birtok igazgatását bízta rá. Csalatkoznia kellett elvárásaiban, mert Festetics Lászlót nem érdekelte a gazdálkodás. Bécsbe költözött, külügyminisztériumi hivatalnok lett. 1808-ban tért vissza Keszthelyre. Részt vett az 1809-es franciák ellen vívott csatában. Nem tudott méltó követ?je lenni nagyhír? apjának. Bár ismert néhány b?kez? közérdek? felajánlása (Ludovika Akadémia, Magyar Tudományos Akadémia, megyei közkönyvtár építési akció), inkább pazarló életmódjáról volt híres. A Helikoni ünnepségeket megszüntette, viszont a Georgikonra odafigyelt. B?vítette az intézményt és bevezette a magyar tanítási nyelvet. Tör?dött a birtok állatállományával. Fejlesztette a fenéki ménest, új juhtenyészetet is berendezett. Fejlesztette a tó körüli közlekedést, kereskedelmet.
Irodalom	Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. : 3.448.has.
	Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. : 9.37.has.
	Szabó Dezs?: A herceg Festetics-család története
	Gudenus János József: A magyarországi f?nemesség XX. századi genealógiája. : 1.398.p.
Arckép	Georgikon 200. 1. köt. Emlékkönyv a Georgikon alapításának 200. évfordulójára : 48.p.