Festetics Pál, gróf, tolnai

(Pozsony, Pozsony vm., (ma: Bratislava, Szlovákia), 1722. dec. 7. - Pozsony, Pozsony vm., (ma: Bratislava, Szlovákia), 1782. ápr. 7.)

f?úr, földbirtokos, kamarai alelnök

Festetics György apja. Tanulmányait Nagyszombatban, Bécsben és Lipcsében végezte. Hazatérte után el?bb a k?szegi táblánál joggyakornok volt, majd Sopron vármegye helyettes alispánja. 1749 ?szén alispánná választották, 1756-ig Sopron vármegye alispánja, 1751-t?l országgy?lési követe. 1758-ban udvari, rá egy évre kancelláriai tanácsos lett. Jogi és pénzügyi ismeretivel elnyerte a királyn? bizalmát, aki pénzügyi kérdésekben soha nem döntött nélküle. Gyakorlatilag Magyarország pénzügyeinek irányítója volt, el?bb a kormányszéknél, kés?bb az udvari kamaránál. Mária Terézia bevonta az Úrbárium el?készít? munkáiba is. 1772-ben grófi címet kapott, ugyanebben az évben a magyar kamara alelnöke lett, s titkos tanácsosi címet is kapott. 1777-t?l Baranya vármegye f?ispánja. Legnagyobb történelmi tetteként az utókor a magyar kamara önállóságának megvédését tulajdonítja neki. Nem feledkezett meg a családi birtokról sem. Tizennégy évig állt a Festetics uradalom élén, s sokat tett Keszthely és környéke fellendítéséért. A királyn?t?l heti vásártartási jogot kapott. Újjáépítette a kastélyt, uradalmi épületeket emelt. 1772-ben gimnáziumot alapított, új népiskolát is létesített. Új f?oltárt készíttetett a plébániatemplom számára, s anyagi támogatásával létesült a f?téri Szentháromság szobor. Nagy figyelmet fordított a balatoni hajóközlekedés feltételeinek megteremtésére is. Nevéhez f?z?dik a családi levéltár szakszer? kialakítása.
Irodalom	A Pallas nagy lexikona. : 7.150.p.(*1725)
	Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. : 3.450-451.has.(*1725.nov.11.?szept.10.)
	Magyar életrajzi lexikon. : 1.506.p.
	Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. : 9.37-38.has.
	Gudenus János József: A magyarországi f?nemesség XX. századi genealógiája. : 1.397.p.
	Szabó Dezs?: A herceg Festetics-család története