Gaál Miklós, gyulai

(Szegvár, Zala vm., 1799. febr. 14. - Pest, 1854. nov. 30.)

honvédtábornok

Bécsben hadmérnöki akadémiát végzett, majd hadmérnök tisztként szolgált a cs. kir. hadseregben. 1818-tól 1848-ig a Habsburg-birodalom szinte valamennyi er?djében szolgált, és az alezredesi rendfokozatot érte el. 1848 nyarán saját kérésére nyugdíjazták. Ekkor tért vissza zalai birtokára, Szegvárra (ma Zalaszegvár) feleségével, Gaál Vilmával és öt gyermekével. Jellasich támadása után csatlakozott a honvédsereghez. 1848 októberét?l decemberig a Muraközben állomásozó Perczel-hadtestnél szolgált. December 1-jén nevezte ki Kossuth honvédezredessé, és az aradi várat ostromló honvédcsapatok parancsnokává. 1849. január 1-jén léptették el? tábornokká. Csapattisztként nem vált be, ezért leváltották. 1849 júniusától mint országos er?dítési f?igazgatót alkalmazták, ekkor kezdte meg a Tihanyi-félsziget er?dítési munkáit. Július végén nyugdíjazták, majd önként jelentkezett a császáriaknál. Hosszas hadbírósági vizsgálat után 1850 februárjában halálra, majd májusban húsz évi várfogságra ítélték. Az aradi várbörtönben látott hozzá visszaemlékezésének megírásához, de csakhamar megvakult, és Pesten, rabkórházban hunyt el.
Irodalom	Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. : 3.909-911.has.
	A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849. : 6-7.p.
	Szarka Lajos: A tábornok bére
Arckép	A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849.