(Keszthely, Zala vm., 1830. máj. 18. - Bécs, Ausztria, 1915. jan. 2.)
A keszthelyi zsidó kántor fia, elemi iskoláit csak kés?n tudta elvégezni, nyilvános iskolába nem is járt. Heged?tanulmányait 1842-ben kezdte Sopronban, majd két évvel kés?bb Jansa vezetésével Bécsben tökéletesítette hangszertudását. Ezekb?l az id?kb?l valók els? heged?kompozíciói. 1847-48-ban zeneszerz?i tanulmányokat folytatott Bécsben, majd 1848-1858 között színházi heged?s volt különböz? magyar városokban és Bécsben. Ezalatt autodidakta úton megtanult zongorázni és fejlesztette zeneszerz?i képességeit. Zeneszerz?i bemutatkozása 1857-ben volt Bécsben. Els? nagy sikerét 1865-ben a Sakuntala-nyitány bemutatásával érte el. Világszerte ismert f?m?vét a Sába királyn?je c. operáját nagy küzdelmek árán, 1875-ben mutatták be, amely meghozta számára a teljes erkölcsi és anyagi sikert. Operája, egyéb színpadi, szimfonikus és kamaram?vei mindenhol nagy elismerést arattak. Nyolcvanadik születésnapján szül?városa tiszteletére nagy ünnepséget rendezett, ekkor állították fel szül?házán emléktábláját. Kézirat-hagyatékát a keszthelyi Helikon Könyvtár ?rzi. Koncertnyitányai, kamaram?vei rendszeresen szerepelnek a világ hangversenypódiumain. |
Irodalom | Magyar életrajzi lexikon. : 1.602-603.p. |
| Szabolcsi Bence - Tóth Aladár: Zenei lexikon. : 1.59-60.p. |
| Klempa Károly: Goldmark Károly az ember |
| Káldor Márton - Várnai Péter: Goldmark Károly élete és m?vészete |
| Goldmark Károly: Emlékek életemb?l |
| Kálmán Mária: Goldmark Károly : Bp. 1930. |
| A Balaton tudományos, m?vészeti és közéleti arcképcsarnoka : 120.p. |
Főbb művek | Sakuntala-nyitány |
| Sába királyn?je : opera |
| Penthesilea : koncertnyitány |
| Tavasszal : koncertnyitány |
| Prometheus : koncertnyitány |
| Sappho : koncertnyitány |
| A házi tücsök : opera |
| A hadifogoly : opera |
| Téli rege : opera |
Arckép | Magyar életrajzi lexikon. : 1.603.p. |
| Káldor Márton - Várnai Péter: Goldmark Károly élete és m?vészete |
| Goldmark Károly: Emlékek életemb?l |
| A Balaton tudományos, m?vészeti és közéleti arcképcsarnoka : 120.p. |