Gyarmathy János

(Kisgörb?, Zala vm., 1810. jan. 28. - Budapest, 1883. jan. 3.)

katolikus pap, pápai kamarás, egyházi író

Elemi iskoláit Zalaszentgróton, középfokú tanulmányait Jászberényben és Egerben, az egyetemet Pesten végezte. Ugyancsak itt hallgatott hittudományt, itt szentelték pappá is. Rövid ideig a mernyei, majd az attalai plébánián szolgált. 1835. március 10-én Pestre került. A központi papnevel? tanulmányi felügyel?je és segédtanára lett. 1836-ban átvette a több mint 20000 kötetre rúgó szakkönyvtár vezetését. Ez id? tájt kezdtek rendszeresen megjelenni egyházügyi írásai. Szerkesztette és kiadta a Magyar Szion egyházi hír- és encyclopaediai lapot 1838-tól 1840-ig (közben a lap neve Szionra változott). Írásai szinte kizárólag hitélettel kapcsolatosak. Az 1838. évi pesti árvíz idején önfeláldozó munkájáért Pest város dicsér? oklevéllel jutalmazta. 1854-ben Somlóvásárhely plébánosa lett. IX. Pius pápa nevezte ki pápai kamarássá. N nyugalomba vonulása után Budapestre költözött.
Irodalom	Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. : 4.19-22.has.(*jan.27.)
	Pfeiffer János: A veszprémi egyházmegye történeti névtára (1630-1950) : 459-460.p.
Főbb művek	Vallásbarát vagyis elme- és szívképz? munkálatok gy?jteménye
	Közhasznú m?szótár és egyházi tiszti írásmód
	Isten országa a földön, vagyis egyházi államtan...