Gyimesi Lajos; 1933-ig Groschner

(Császárrétpuszta (ma: Újrónaf?), Moson vm., 1913. aug. 25. - Budapest, 1990. jún. 12.)

pedagógus, gyógypedagógus, költ?

Tanulmányait a mosonmagyaróvári és a kecskeméti piarista gimnáziumban kezdte, 1930-1935 között a Kiskunfélegyházi Állami Tanítóképz?be járt. Kecskeméten tanítóként dolgozott. Diákkorától kezdve érdekl?dött az irodalom iránt, amit el?segített az is, hogy osztálytársa volt Darvas József és kapcsolatba került Móra Ferenccel is. Verseit már képz?s korában több antológiába beválogatták, színdarabjait amat?r együttesek játszották. Pályáját kettétörte a második világháború, melyet végigharcolt, majd hadifogságba került. (Ez id?ben írt versei kéziratban maradtak.) 1947-ben Keszthelyen telepedett le, 1954-ben kinevezték a zalaszentgróti Gyógypedagógiai Intézet igazgatójává. Vezetésével az iskola és kollégium nemcsak sikeres nevelési intézménnyé, hanem elismert pedagógiai m?hellyé vált, ? maga tekintélyes gyógypedagógussá. Kivívta Zalaszentgrót társadalmának, valamint Zala megye pedagógusainak tiszteletét is. Számos szakcikket publikált, megszerezte az akkor legtekintélyesebb magyar gyógypedagógus, Bárczy Gusztáv elismerését, szoros barátságát. Nyugdíjba vonulása (1974) után Keszthelyen élt, ott is temették el. 2004 óta Zalaegerszegen a Fogyatékkal Él?k Nappali Intézménye viseli a nevét.
Irodalom	Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. : 11.751-752.has.
Főbb művek	Húszévesek. Tanítójelöltek antológiája : másokkal együtt
	Tavaszi hangok : novellák
	Tanítóírók bokrétája : másokkal együtt
	Kecskeméti sugarak