Hadrovics László(Alsólendva, Zala vm., (ma: Lendava, Szlovénia), 1910. jún. 27. - Budapest, 1997. máj. 12.) nyelvész, egyetemi tanár, akadémikus Apja Hadrovics Elek körjegyz? volt Lendván, majd K?szegre, Keszthelyre került. Így fia az elemi iskolát szül?falujában, a gimnázium els? négy osztályát K?szegen, az utolsó négyet Keszthelyen végezte. A budapesti egyetemen magyar-latin-szláv filológiából szerzett oklevelet. 1937-42-ben az Egyetemi Könyvtár, ezután a Történettudományi Intézet munkatársa, 1951-t?l az ELTE docense, 1954-t?l egyetemi tanára, 1965-80 között tanszékvezet?je. 1948-tól az MTA levelez?, 1970-t?l rendes tagja volt. 1985-ben Állami Díjat, 1987-ben Pais emlékérmet kapott. A délszláv népek történetével, f?leg a horvát nyelvvel, a magyar délszláv nyelvi és történelmi kapcsolatokkal, a magyar nyelv szláv jövevényszavaival, élete utolsó évtizedeiben magyar jelentéstannal és mondattannal foglalkozott. | Irodalom | Magyar és nemzetközi ki kicsoda, 1996. : 387.p. |
| Benk? Loránd - Marianovi?, Stanislav - Németh G. Béla - Nyomárkay István: Búcsú Hadrovics Lászlótól |
Főbb művek | Orosz-magyar, magyar-orosz szótár : Gáldi Lászlóval |
| Magyar-szerbhorvát, szerbhorvát-magyar szótár |
| Az ómagyar Trója-regény nyomai a délszláv irodalomban |
| A funkcionális magyar mondattan alapjai |
| Ungarische Elemente im Serbokroatischen |
| Magyar történeti jelentéstan |
| A magyar Huszita Biblia és cseh rokonsága |
Arckép | Kossuth-díjasok és Állami-díjasok almanachja, 1948-1985. : 633.p. |
| Magyar Nyelv : 1997.3.sz |
|