Halis István

(Nagykanizsa, Zala vm., 1855. aug. 21. - Nagykanizsa, Zala vm., 1927. febr. 23.)

helytörténész, író

Szülei Halis Ferenc földbirtokos és Andri Julianna. Nagykanizsán és Pécsett járt gimnáziumba, a jogi egyetemet Budapesten végezte. Tanulmányait befejezve visszatért szül?városába. Különböz? városi tisztségeket töltött be: 1890-ben árvaszéki ülnöknek választották, hosszú ideig városi tanácsos, kés?bb polgármester-helyettes. Utóbbi hivataláról 1914 októberében mondott le. 1913-ban a városi könyvtár és múzeum megalapításakor kinevezték könyvtárosnak és múzeum?rnek. A város történetének lelkes kutatójaként régi okiratokat gy?jtött és régészettel is foglalkozott. Írt történeti munkákat, elbeszéléseket, romantikus, regényes m?veket és különféle vegyes cikkeket országos lapokba és folyóiratokba. 2001-ben a nagykanizsai városi könyvtár felvette a Halis István nevet.
Irodalom	Barbarits Lajos: Nagykanizsa.
	Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. : 12.353-354.has.
	Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. : 4.350.has.(*aug.20.)
	Magyar életrajzi lexikon. : 1.663.p.
	Zalavármegyei évkönyv a milleneumra.
Főbb művek	Színes mozaik Nagykanizsa történetéb?l
	Zalavármegyei évkönyv a milleneumra. : (Hoffmann Mórral közösen szerkesztette és szerz?ként is közrem?ködött benne.)
	A Ferenc-rend kanizsai zárdája
	Zalai krónika
	Hajnal van. Elbeszélések
	Ellenség kezében : Színm?
	Karbunkulus : Regény
	Krónika a Babócsai családról
Arckép	Barbarits Lajos: Nagykanizsa. : 366.p.
	Zala megyei almanach. : 1912.187.p.