Hencz Antal

(Csikvánd, Gy?r vm., 1839. jan. 14. - Gy?r, Gy?r vm., 1899. márc. 22.)

építész

Édesapja evangélikus lelkész volt. Elemi iskoláit szül?falujában végezte, majd a soproni Evangélikus Líceumba került. Tanulmányait a bécsi M?egyetemen folytatta. Az építészmérnöki diploma megszerzése után építési társas céget alapított Gy?rben, a cég rövidesen Nagykanizsára, majd Keszthelyre költözött át. A Budától induló, Nagykanizsán áthaladó, Fiuméig meghosszabbított Délivasút megindulásával (1861) fellendült a balatoni fürd?élet. Ennek hatására tervezte meg Hencz Antal az els? keszthelyi villát, mely nagy felt?nést keltett a maga korában. 1864-ben felmérte a hévízi tavat, cége fejlesztéseket javasolt Festetics Tasziló grófnak, a tulajdonosnak. Felvetették egy jó min?ség? út fontosságát Keszthely és Hévíz között. Kapcsolatba került a környéken kutató Rómer Flórissal, több felmérést is készített számára pl. a tátikai várromról, a karmacsi középkori templomról. Az 1880-as években sokat foglalkoztatta a Balaton szabályozásának kérdése, elkészítette a tó els? önm?köd? vízállásmér? m?szerét. Az ? tervei alapján készült 1892-ben a második keszthelyi g?zhajókiköt?, 1893-ban a Festetics kastély déli f?kapuja, valamint a kastély el?tti nagy szök?kút. 1897-ben új épületet készített a keszthelyi Gazdasági Tanintézet számára.
Irodalom	Sági Károly: Hencz Antal emlékezete.
	Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. : 13.306.has.
	Gy?ri életrajzi lexikon. : 132.p.
	Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. : 4.696-697.has.