Hertelendy Ferenc, hertelendi és vindornyalaki

(Lesencetomaj, Zala vm., 1859. szept. 13. - Lesencetomaj, Zala vm., 1919. máj. 19.)

f?ispán, országgy?lési képvisel?

Régi zalai család tagja, nagyapja Hertelendy Károly, apja Hertelendy Kálmán. Édesanyja révén a Bogyay családnak is leszármazottja. Középiskoláit Budapesten és Pozsonyban, jogi tanulmányait Budapesten végezte. Iskolái után katonai pályára lépett, huszárf?hadnagyként szolgált. Apja halála után átvette a lesencetomaji birtok irányítását, nagyobb tanulmányúton ismerkedett a spanyol, a francia, az olasz és a német gazdasági élettel. 1887-t?l a Somogy vármegyei marcali választókerület, 1900-1903-ban a tapolcai kerület országgy?lési képvisel?je lett. 1903-1905 között Zala, 1908-1910 között Temes vármegye f?ispánja volt. 1907. január 5-t?l a f?rendiház tagja volt. Alelnöke volt a Magyar Sz?l?sgazdák Országos Egyesületének és a Balatoni Szövetségnek (1909-1919), f?tanácsosa az Osztrák-Magyar Banknak. 1914-ben a Szent István-rend lovagkeresztjével tüntették ki. Közgazdasági témájú írásai jelentek meg többek között a Borászati Lapok cím? folyóiratban, 1890-ben Tapolcán adta közre gazdasági könyvviteli zsebnaptárát. Öngyilkos lett. 1919. május 21-én temették el Lesencetomajon. 1927-ben a Balatoni Szövetség bazaltból készült emlékm?vet avatott tiszteletére a badacsonytomaji kilátónál.
Irodalom	Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. : 4.805.has.
	Tapolcai életrajzi lexikon. : 96-97.p.
	Révai nagy lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. : 10.9.p.
	Veszprém megyei életrajzi lexikon. : 215.p.(?szept.)