Horváth János(Csicsó, Zala vm., 1769. nov. 4. - Pozsony, Pozsony vm., (ma: Bratislava, Szlovákia), 1835. jan. 16.) katolikus f?pap, püspök, egyházi író Veszprémben, Pápán járt iskolába, Pozsonyban filozófiai tanulmányokat folytatott, ugyanitt 1788-1792 között teológus volt. Veszprémben, Sz?ll?sgyörökön, Festetics György meghívására 1801-1808 között Keszthelyen plébános, majd veszprémi kanonok, 1830-tól székesfehérvári püspök, 1932-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. F?leg prédikációi, temetési beszédei miatt vált híressé. Néhány m?ve megjelent az Erdélyi Múzeumban, a Tudományos Gy?jteményben, a Fels?-Magyarországi Minervában, beszédei külön füzetekben is. 1820-24 között szerkesztette az Egyházi Értekezések és Tudósítások c., els? magyar nyelv? teológiai folyóiratot. Ebben is több cikket publikált. Keszthelyi vonatkozású m?ve: Tisztelet oszlopa, melyet néhai Tolnai gróf Festetics György úr ? excellentiájának, ápr. 15. 1819. emelt. Veszprém, 1819. | Irodalom | Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. : 4.1226-1231.has. |
| Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. : 14.371.has. |
| Magyar életrajzi lexikon. : 1.747.p. |
| Magyar irodalmi lexikon. : 1.473-474.p. |
| Új magyar irodalmi lexikon. : 2.834-835.p. |
| Bontz József: Keszthely város monográfiája. : 454-457.p. |
| Badics Ferenc: Horváth János püspök 1769-1835 |
Főbb művek | Pásztori dal |
| Vitéz Kinisy Pálnak hamvai |
| Az egyházi férfiak tüköre |
| Az ékes szóllás a koporsóknál |
| A régi magyaroknak vallásbéli s erköltsi állapottyokról |
|