Horváth János

(Csicsó, Zala vm., 1769. nov. 4. - Pozsony, Pozsony vm., (ma: Bratislava, Szlovákia), 1835. jan. 16.)

katolikus f?pap, püspök, egyházi író

     Veszprémben, Pápán járt iskolába, Pozsonyban filozófiai tanulmányokat folytatott, ugyanitt 1788-1792 között teológus volt. Veszprémben, Sz?ll?sgyörökön, Festetics György meghívására 1801-1808 között Keszthelyen plébános, majd veszprémi kanonok, 1830-tól székesfehérvári püspök, 1932-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. F?leg prédikációi, temetési beszédei miatt vált híressé. Néhány m?ve megjelent az Erdélyi Múzeumban, a Tudományos Gy?jteményben, a Fels?-Magyarországi Minervában, beszédei külön füzetekben is. 1820-24 között szerkesztette az Egyházi Értekezések és Tudósítások c., els? magyar nyelv? teológiai folyóiratot. Ebben is több cikket publikált. Keszthelyi vonatkozású m?ve: Tisztelet oszlopa, melyet néhai Tolnai gróf Festetics György úr ? excellentiájának, ápr. 15. 1819. emelt. Veszprém, 1819.
IrodalomSzinnyei József: Magyar írók élete és munkái. : 4.1226-1231.has.
 Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. : 14.371.has.
 Magyar életrajzi lexikon. : 1.747.p.
 Magyar irodalmi lexikon. : 1.473-474.p.
 Új magyar irodalmi lexikon. : 2.834-835.p.
 Bontz József: Keszthely város monográfiája. : 454-457.p.
 Badics Ferenc: Horváth János püspök 1769-1835
Főbb művekPásztori dal
 Vitéz Kinisy Pálnak hamvai
 Az egyházi férfiak tüköre
 Az ékes szóllás a koporsóknál
 A régi magyaroknak vallásbéli s erköltsi állapottyokról