Izsák Imre Gyula

(Zalaegerszeg, Zala vm., 1929. febr. 21.- Párizs, Franciaország, 1965. ápr. 21.)

csillagász, égi mechanikus

Izsák Gyula Endre fia. Elemi iskoláit Zalaegerszegen végezte, majd a k?szegi katonai reáliskolába került. Kiváló matematikai képességeire hamar felfigyeltek tanárai, s az Esztergomi Görgey Artur M?szaki Hadapród Iskolába irányították. Itt tanult 1944-ig, amikor a világháború során osztályával Németországba került. 1945. máj. 3-án amerikai hadifogságba esett, s így kora ?sszel hazaérkezhetett Zalaegerszegre. Beiratkozott a Deák Ferenc Gimnázium hatodik osztályába, amelyet kit?n? eredménnyel teljesített. A következ? tanévben egy év alatt két osztályt végzett el, így pótolta a háború miatt kiesett évet. 1947 ?szét?l már a budapesti Tudományegyetem matematika-fizika szakos hallgatója, s az Eötvös Kollégium lakója volt. Kiváló eredménnyel végezte el az egyetemet, már hallgató korában szakcikkeket publikált, s a Konkoly-Thege Alapítvány Obszervatóriumában végzett kutatásokat. 1951-t?l a Csillagvizsgáló Kutatóintézet dolgozója lett. Matematikai, fizikai és csillagászati ismereteit ötvözve hamarosan az égi mechanika kérdéseit kezdte vizsgálni. Rakétapályák matematikai elemzései, mesterséges holdak elméleti és gyakorlati kérdései foglalkoztatták. Mivel az 50-es évek Magyarországán erre nem volt lehet?sége, az 1956-os forradalom id?szakában Ausztrián át Nyugatra távozott. Egy ideig a zürichi csillagvizsgálóban dolgozott, de már 1958-ban amerikai állásajánlatot kapott. Cincinattiban a mesterséges holdak mozgásának elméletével foglalkozhatott, angol nyelv? szakcikkeket publikált. 1959-ben már a Cambridge-i Smithsonian Institution Astrophysical Observatoryban dolgozott, amely a befutó észlelések feldolgozásának központja az Egyesült Államokban. Számos szakcikk után 1961-ben jelentette be a Föld alakjának és felszíni pontjainak pontos meghatározására vonatkozó számításait, amely világhír?vé tette nevét. (A mesterséges holdak perturbációinak elemzése alapján kiszámította, hogy a Föld nem gömb alakú, hanem 1400 lábnyira kiduzzad a D-Atlantictól induló vonal közepét?l Brazíliáig, az Admirál-szigetekt?l Ausztráliáig, a Dél-Kalifornia és Irán közötti pontok mentén.) Rengeteget dolgozott, írt, el?adott. A NASA osztályvezet?je volt, a Harward egyetemen tanított. 1965 áprilisában egy párizsi satellit-geodéziai szimpozionra utazott. Ott kapott szívinfarktust. Sírja Cambridge-ben található. A Holdon krátert neveztek el róla, s egy aszteroida is nevét viseli. Zalaegerszegi lakóházán emléktábla található, s 1994-t?l egy általános iskola viseli nevét szül?városában.
Irodalom	Gyimesi Endre: Izsák Imre Gyula (1929-1965)
	A gondolat tükre. Izsák Imre élete (1929-1936)
	A Hold túlsó oldalán. Dokumentumok és emlékezések Izsák Imrér?l
Arckép	Nevezetes zalaiak. Kiállítás Zalaegerszegen a Göcseji Múzeumban, 1993. szeptember-október. : 67.p.
	A Hold túlsó oldalán. Dokumentumok és emlékezések Izsák Imrér?l