Jobs Viktor

(Nagycenk, Sopron vm., 1890. - Budapest, 1978.)

orvos

     Régi szepességi családból származott. Édesapja, Jobs Gy?z? Nagycenken gyógyszerész, édesanyja pedig gróf Széchenyi Béla leányainak nevel?n?je. A soproni bencés gimnáziumban érettségizett, az orvosi egyetemet Budapesten, Bécsben és Berlinben végezte. Pályáját f?úri családoknál háziorvosként kezdte, az I. világháború alatt katonaorvosként szolgált. 1918 júliusában a keszthelyi kisegít? honvédkórházba vezényelték. A háború után itt kezdte meg magánrendelését. Felállította Keszthely els? községi orvosi rendel?jét. 1919-20-ig megbízott pályaorvos, 1921-31 között a karmacsi orvosi kör körorvosa. Az 1926. október 17-i átadástól 1950. december 22-ig az államosításig az általa alapított és róla elnevezett szanatórium vezet?je és egyetlen állandó orvosa. A Dr. Jobs Szanatórium belgyógyászati és sebészeti esetekkel foglalkozott, a betegeket más kórházakból meghívott neves orvosok m?tötték. Az államosítás után 1951-t?l 1968-as nyugdíjaztatásáig a Hévízi Állami Gyógyfürd?kórház járóbeteg-rendelésén fürd?orvos, majd a szakrendelés vezet? f?orvosa. Nyugdíjasként 1975-ig magángyakorlatot folytatott és ellátta az egyik szakrendelést. 1975-ben Budapestre költözött és a Fehérvári úti rendel?intézetben dolgozott. A hévízi évek alatt aktív tagja volt a kórház Tudományos Társulatának, számtalan el?adást tartott a reumás megbetegedésekkel kapcsolatban. Cikkei, tanulmányai jelentek meg az Orvosi Hetilapban. Ars Medici kitüntetésben részesült. Tiszteletére 1993-ban a keszthelyi kórház falán emléktáblát avattak.
IrodalomBékássy Jen? Zala vármegye feltámadása Trianon után. Zalai fejek. : 323.p.
 Jobs Viktor: Memoár
 Szeghalmi Gyula: Dunántúli vármegyék : 712.p.(*Sopron)
ArcképJobs Viktor: Memoár