Kenyeres Júlia; Korach

(Letenye, Zala vm., 1895. dec. 11. - Budapest, 1958. dec. 30.)

újságíró, politikus

Édesapja Korach Fülöp államhivatalnok, 1895. márc. 25-én került Kassáról Letenyére adótárnoki min?ségben. Korach Fülöpnek három gyermeke volt. Mór - aki a Korach nevet megtartotta - , világhír? tudós, akadémikus; Aladár költ?; Júlia író, publicista. Aladár az illegalitás évei alatt a Komját, Júlia pedig a Kenyeres nevet vette fel. Néhány évi letenyei tartózkodás után édesapjukat Fiuméba helyezték. Kenyeres Júlia ott végezte el az alsó és középiskoláit. Budapesten beiratkozott az egyetem matematika-fizika szakára, majd egy év múlva átiratkozott az orvosi karra. A Tanácsköztársaság idején a Közoktatásügyi Népbiztosság a szocializált mozgókép üzemek ideológiai tanácsadójává, majd cenzorává, a filmügyek politikai biztosának m?vészeti helyettesévé nevezte ki. A Tanácsköztársaság bukása után Olaszországba menekült. 1921-ben Bécsben részt vett az "Egység" cím? kommunista írodalmi folyóirat alapításában. 1922 ?szén Berlinbe költözött; 1932-ben a Szovjetunióba ment. 1936-ban önként jelentkezett a nemzetközi brigádba, hogy részt vegyen a spanyol polgárháborúban. (Júlia Alvarez néven vált ismertté.) A II. világháború kitörése után részt vett a moszkvai Kossuth Rádió megszervezésében, majd annak munkatársa lett. 1947-ben hazatért Magyarországra. 1950-ben a Magyar Távirati Iroda vezérigazgató-helyettese lett. A Magyar Újságírók Szövetségének élete végéig vezet?ségi tagja volt. Nevét fennállásáig a letenyei gimnázium viselte,majd a balatongyöröki KISZ-tábor vette fel.
Irodalom	Magyar életrajzi lexikon. : 1.900.p.
	Élni emberül. A munkásmozgalom Zala megyei harcosai. Életrajzgy?jtemény. : 222-224.p.
	Kenyeres Júlia élete és munkássága
Főbb művek	Életrajzi adataim
Arckép	Élni emberül. A munkásmozgalom Zala megyei harcosai. Életrajzgy?jtemény. : 222.p.
	Magyar életrajzi lexikon. : 1.989.p.