Kovács Károly

(Kaposvár, Somogy vm., 1839 - Zalaegerszeg, Zala vm., 1904. febr. 5.)

ügyvéd, polgármester

Végzett ügyvédként került az 1860-as években Zalaegerszegre, ahol ügyvédi irodát nyitott. Nem volt gazdag ember, viszont nagyfokú közéleti érdekl?dés és kiváló szervez?készség jellemezte. Már 1870-ben képvisel?-testületi tag volt, 1874-ben pedig parancsnoka lett az újraalakult Zalaegerszegi Önkéntes T?zoltó Egyletnek. Az ? érdeme, hogy 1882-ben Zalaegerszegen tartották Magyarország városainak t?zoltó kongresszusát. Az általa vezetett képvisel?csoport kitartó munkájának eredményeként Zalaegerszeg 1885. május 13-án rendezett tanácsú város lett. Els? polgármesterré Kovács Károlyt választották. Tíz évig állt a város élén. El?ször a gyalázatos közlekedési feltételeken változtatott. Megépíttette a Zalaegerszeg-Zalaszentiván vasúti szárnyvonalat, megteremtette a feltételeket a Bak-Lenti irányú továbbépítésnek is. Egyesítette Olát Zalaegerszeggel. Óriási építkezésekbe kezdett (pénzügyi palota, új városháza, óvoda, Arany Bárány Szálló stb.). Nevéhez f?z?dik az állami f?gimnázium megépítése is. Kedvezményekkel segítette a magánépítkezéseket. 1888-ban téglaéget? kemencét és szárítót létesített a városban. Az ipar és kereskedelem pezsdítése érdekében elérte, hogy egy huszárosztályt telepítsenek Zalaegerszegre. Számukra a város költségén emeltetett kaszárnyát, ellátta megfelel? istállókkal és lovardával. Városépít? és fejleszt? tevékenysége révén kiemelked? egyénisége a város történetének. Ugyanakkor nem számolt a város teherbíró képességével. Óriási adósságokat halmozott fel, így polgármesterségének utolsó id?szakában elvesztette népszer?ségét. Meggyengült látására hivatkozva 1895. november 20-án lemondott hivataláról. A közélett?l visszavonult, ügyvédként dolgozott haláláig. Munkásságának elismeréseként a város díszsírhelyet adományozott számára; arcképét is megörökít? követ állított neki, amely ma is megtalálható a róla elnevezett téren.
Irodalom	Zalaegerszeg: Dokumentumok a város történetéb?l
	Fejezetek Zalaegerszeg történetéb?l
Arckép	Zalavármegyei évkönyv a milleneumra. : 13.p.