Lóf?-székely családból származott. Középiskoláit Nagykanizsán és Zalaegerszegen végezte, majd Selmecbányán a Bányászati és Erdészeti Akadémián szerzett oklevelet. A Zala megyei és a selmeci táj, az itt él? állatvilág közrejátszott abban, hogy végképp elkötelezze magát a természettudományok iránt. Alkotó éveinek java részét Szegeden töltötte, 1897-ben Budapestre költözött. Bejárta hazánk minden ornitológiailag nevezetesebb vidékét, a Balkán nagy részét, három alkalommal utazta végig a Dunát és a Kaukázus bércei közé is elment. Megfigyeléseir?l, tapasztalatairól, vadászatairól élete végéig részletes naplót vezetett. Madárvédelmi mozgalom indítását javasolta 1888-ban, együtt dolgozott Hermann Ottóval. 1890-ben 104 napig tartó alapos munkával 86 madárfajról gy?jtött adatokat a tavaszi vonulásuk idején. A "Magyar Ornitológia Központ"-nak megfigyel?je volt 1894-t?l. Kutatási területe Szeged és Horgos vidéke, ezek vizei, a Tisza folyó, a Fehér-tó, Horgosi-tó, valamint a Madaras-tó volt. 1897-t?l szerkesztette Lendl Adolffal A természet cím? folyóiratot. Több száz cikket, tanulmányt írt, melyek folyóiratokban jelentek meg: Vadász Lap, Erdészeti Lapok, Erdészeti Újság, Szemle, A Természet, Halászat, Természettudományi Közlöny, Magyar Erdész, amelynek f?munkatársa 1905-t?l, Zoológiai Lapok; sokat írt a Dél-Magyarország, az Ethnographia és a Szegedi Napló cím? lapokban. A Naturhistorische Monatberichte és a The Field vadász- és sportlapoknak állandó szerz?je, munkatársa volt, egymás után közölték tudományos és vadászati írásait. Könyvei, szépirodalmi jelleg? írásai Angliában a hazainál jóval nagyobb sikert és elismerést hoztak. Kilenc könyve jelent meg, mégis sokáig feledésbe merült munkássága, s napjainkban fedezték fel újra, ismét kiadták m?veit. |