Pados János

(Dunaföldvár, Tolna vm., 1820. jún. 21. - Nemestördemic, Zala vm., 1892. jún. 22.)

orvos, katolikus pap, plébános

Székesfehérváron végezte el a teológiát. 1848-ban a honvédseregben szolgált, mint tábori lelkész, ezért hatévi várfogságra ítélték. 1853-ban szabadult; nevel? volt, majd 1861-1867-ig a pesti egyetemen orvostanhallgató. 1872-ig Zsámbékon volt plébános, majd európai körútra ment, az orvosi gyakorlatot tanulmányozta. Hazatérése után - haláláig - Nemestördemicen élt. Úti élményeit publikálta - ezenkívül Macchiavelli és Montesquieu m?veit fordította magyar nyelvre.
Irodalom	Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. : 10.86-88.has
	Agárdi Ferenc: A nagyvilág magyar vándorai
	Magyar életrajzi lexikon. : 2.336-337.p
Főbb művek	Montesquieu: A rómaiak nagysága és hanyatlása
	Macchiavelli: Értekezések Titus Livius római történeteinek X. els? könyve fölött
	Utazási napló