Páll Miklós

(Nyárádszereda, Maros-Torda vm., (ma: Miercurea Nirajulni, Románia), 1894. máj. 5. - Zalaegerszeg, Zala m., 1959. ápr. 15.)

erd?mérnök

Édesapja is erdész volt. Aradon érettségizett, majd 1912-ben a selmecbányai Bányászati és Erdészeti F?iskolára jelentkezett. Végigharcolta a világháborút, utána fejezhette be tanulmányait, a már Sopronba költözött f?iskolán. Kaán Károly meghívta a Földm?velésügyi Minisztériumba, ahol az induló alföldfásítás irányítása volt a feladata. 1921. szeptember 1-jét?l került a Hg. Esterházy Hitbizomány Bánokszentgyörgyi Erd?gondnokságához. 1919 után a hitbizomány fokozatosan tért át a házi kezelésre. E nagy jelent?ség? szakmai és gazdasági munkának Zala megyében - Polnisch Árpád, Lámfalussy Sándor, Doleschall Aladár és Ronchetti Gáspár mellett - P. M. volt az egyik vezet? egyénisége. Szentpéterföldén egy új erd?gondnokságot szervezett. Bevezette a bükkösök természetes felújítását, részt vett az erdei vasút b?vítésében, fogatgazdaságot hozott létre, halastavakat épített, a fakitermelést és értékesítést megszervezte a régebbi tövön való eladás helyett, telefonhálózatot létesített. Egy mintaszer? erdészeti központot hagyott hátra 1941-ben, amikor a bánokszentgyörgyi erd?gondnokság vezetését vette át. A háborús években mutatkozott meg P. M. embersége; segítette a lakosságot fával, sok embert mentesített a katonai szolgálat alól, megakadályozta a leventék elhurcolását és üldözött embereket bújtatott. A nyilasok és a szovjet katonák többször letartóztatták, zaklatták, de a falu mindig kiállt mellette. 1945-ben, az erd?k állami tulajdonba vétele után maradt továbbra is az erd?gondnokság élén. 1946-tól b?vült munkaterülete: hat erd?gondnokság, két erdei vasút és két f?részüzem irányítását végezte, az erd?igazgatóság és az alsó egységek közti összeköt?ként, 1949-ig. A politikai üldözések és átszervezések miatt Zalaegerszegen, majd Zalabaksán dolgozott, megrokkant egészségi állapotban, nyugdíjazásáig, 1957-ig Nagykanizsán van eltemetve. Szakcikkei közül a vadászat és a vadkár szabályozásáról szóló nagy visszhangot keltett. A két világháború közt tervet készített Zala megye iparvasúttal való feltárásáról. El?ször vetette fel a táji erd?m?velés fontosságát és Zala megyére vonatkozólag kidolgozta azt, ami 1963-ban az ? utasítása alapján valósult meg.
Irodalom	Páll Miklós: Vitéz P. M., a Herceg Esterházy Hitbizomány erd?gondnoka : 242-248.p
	Baráth László: 110 éve született vitéz P. M
Főbb művek	Erd?gazdasági problémák, vadkárok
	Bükkfaipari cikkek gyártásáról
	Termelékenységben visszaesett (rontott) erd?k feljavítása
Arckép	Baráth László: 110 éve született vitéz P. M