| A kor tipikus t?kés vállalkozóinak egyike. Német származású, de magyarul tökéletesen beszél?, gimnáziumot is járt, latinul is tudó, m?velt polgár volt. Sopronban dolgozott, majd f?nöke halála után 1806-ban megvette annak szombathelyi nyomdáját. Sikeres vállalkozásokba kezdett, üzemét fejlesztette. Jó szakember volt, de nehéz természete és a törvényesség határait súroló vállalkozásai miatt gyakran összet?zésbe került a hatóságokkal. Mivel vállalta, hogy Zalában fióknyomdát hoz létre, ? lett Zala vármegye els? nyomdásza 1816-ban. Fióknyomdát létesített Keszthelyen, ott állította el? a vármegye hivatalos adminisztrációjához kapcsolódó nyomtatványokat. Igazi üzletet azonban a m?vészetpártoló Festetics György megrendelései jelentettek számára. Olyan jelent?s munkákat nyomtatott ki, mint az els? Helikoni ünnepségek teljes szövege, Csondor János gazdálkodással kapcsolatos és Pfahler Károly jogtudományi munkája. 1820-ban Festetics György halála után áthelyezte fióknyomdáját Zalaegerszegre. Tíz évig dolgozott itt, de a hivatalos adminisztrációval kapcsolatos megrendeléseken túl nem nagyon volt komoly megrendelése. Munkáját is eléggé elhanyagolta, f?leg fia végezte, így a vármegye 1830-ban felmondott neki. 1840-ig még nyomon követhet? tevékenysége. Ekkor szombathelyi anyaintézménye is cs?dbe ment, s eltávozott a megyéb?l. Fia, Perger Sándor a zalaegerszegi fióknyomda felszerelésével el?bb Somogyban, majd Tolnában kísérletezett. Szekszárdon otthonra lelt, s Pécsett halt meg 1858-ban. |
