Reischl Vencel

(Hinterstift, Ausztria, 1818. nov. 18. - Keszthely, Zala vm., 1893. jún. 12.)

városbíró

Földm?ves családból származott. Elemi iskoláinak elvégzése után sörf?z? inas lett Schwaczbachban. Tizenhat éves korában Bécsbe került. Hamarosan üzletvezet? lett. 1838-ban telepedett át Magyarországra. Szombathelyen, Szentgotthárdon, majd Vasváron élt rövid ideig. 1841-ben megvette a keszthelyi uradalmi sörházat. Rövidesen Keszthely közmegbecsülésnek örvend? polgára lett. 1861. február 19-én városbírónak választották. Harminckét éven át, haláláig töltötte be közmegelégedésre a városbírói tisztet, neve összefonódott a dualizmuskori Keszthely fejl?désével. Nevéhez f?z?dik középületek sora, többek között a f?gimnázium, az apácazárda, kaszárnya és fedett lovarda, közvágóhíd, helyiérdek? vasút építése, a kórház épületének az uradalomtól való megvétele. Legemlékezetesebb tette: a helypénzszedési jogot saját pénzén vásárolta meg a város számára az uradalomtól. Jótékony cselekedeteir?l is híres volt. Több alapítványt létesített. Huszonöt éves városbíró jubileumán a király arany-érdemkereszttel tüntette ki.
Irodalom	Bontz József: Keszthely város monográfiája. : 473-481.p
	Reischl Marcell: Egy unoka visszanéz. I-II
Arckép	Bontz József: Keszthely város monográfiája. : 474.p
	Reischl Marcell: Egy unoka visszanéz. I-II : 41.p