Schram Ferenc

(Letenye, Zala vm., 1923. okt. 5. - Budapest, 1975. júl. 26.)

néprajzkutató, m?vel?déstörténész

Középiskoláit Nagykanizsán és Gödöll?n végezte. 1941-ben érettségizett, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karára iratkozott be. 1948-ban szerzett diplomát, ám közben érdekl?dése a néprajz és a zene felé fordult; párhuzamosan a Zeneakadémiára is járt. 1951-t?l a Népm?vészeti Intézet, 1953-54-ben az Állami Könyvterjeszt? munkatársa. Közben a Néprajzi Múzeumnak is dolgozott: 1955-t?l szerz?déses, 1957-59 között kinevezett munkatárs volt. 1961-ig az OSZK Zenem?tárában, majd haláláig a Magyar Országos Levéltárban dolgozott. Jelent?s kutatásokat végzett a magyar népszokások, a vallásos szokások, zenei és kulináris hagyományok, valamint a boszorkányperek területén. Mintegy 100 publikációja jelent meg, és gazdag kéziratanyag maradt utána. Szívrohamban halt meg.
Irodalom	Katona Imre: Schram Ferenc (1923-1975)
	Magyar életrajzi lexikon. : 3.689.p
Főbb művek	Magyar népballadák
	Szól a sárgarigó. Száz magyar népdal
	B?nügyi körözések néprajzi, népnyelvi adatai 1790-1819
	Magyarországi boszorkányperek 1529-1768. I-II
	Magyarországi boszorkányperek 1529-1768. III
Arckép	Katona Imre: Schram Ferenc (1923-1975)