Schwarz Dávid

(Keszthely, Zala vm., 1850. dec. 7. - Bécs, Ausztria, 1897. jan. 13.)

feltaláló

Elemi iskoláit Keszthelyen végezte, majd keresked?tanonc lett. Keszthelyen, majd a szlavóniai Kudinán fakereskedéssel foglalkozott. Munkája révén ismerkedett meg a jómódú zágrábi fakeresked? lányával, Kaufmann Melániával, akit 1880-ban feleségül vett. Apósának 1890-ben bekövetkezett halála teremtette meg az anyagi feltételeket ahhoz, hogy az addig is kiváló újító hírében álló Schwarz Dávid hozzákezdhessen a léghajók kormányzásával kapcsolatos kísérleteihez. Autodidakta módon sajátította el a fizika, a mechanika és az aerodinamika addig ismert törvényeit, s kilépve a fakereskedésb?l csak a léghajó terveinek szentelte idejét. Kétévi megfeszített munka után elkészült az alumíniumlemezekb?l és merevít? rácsokból összeállítható, szivar alakú kormányozható léghajójának terve. Munkáját a bécsi hadügyminisztériumnak ajánlotta fel, de elutasításban részesült. Oroszország azonban érdekl?dött a tervek iránt. Két évig dolgozott ott, de kísérletei kudarcba fulladtak. Rövid zágrábi pihen? után 1895-ben Berlinben folytatta kísérleteit. 1896 augusztusára elkészült az els? merev rendszer?, könny?fémb?l készült kormányozható léghajó. A speciális tölt?gáz és a próbarepülés engedélyének beszerzése azonban hosszú id?t vett igénybe. Ez volt a feltaláló tragédiája. Nem érhette meg a próbarepülés sikerét. Özvegye a léghajó terveit eladta Zeppelin Ferdinándnak, aki Schwarz Dávid elgondolásait figyelembe véve alkotta meg a róla elnevezett léghajót. A hazai szakmai közvélemény csak évtizedekkel halála után ismerte fel a feltaláló jelent?ségét. 1967 óta a budapesti Közlekedési Múzeum el?tt mellszobra áll. Szül?városában emléktábla és utca ?rzi nevét.
Irodalom	Magyar életrajzi lexikon. : 2.606.p
	Szabó Sándor: Sch. D. a kormányozható léghajó feltalálója
	Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók : 333-334.p
Arckép	Szabó Sándor: Sch. D. a kormányozható léghajó feltalálója : 2.p
	Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók : 333.p