Sebestyén Gyula

(Szentantalfa, Zala vm., 1864. márc. 7. - Balatonszepezd, Zala vm., 1946. febr. 12.)

irodalomtörténész, néprajzkutató

Veszprémben, Pozsonyban, Debrecenben tanult, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1893-tól a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa, 1905-t?l igazgató?re. 1897-t?l a Magyar Néprajzi Társaság f?titkára, 1911-1917 között alelnöke, 1917-t?l 1920-ig elnöke volt. 1919-t?l nyugdíjas, haláláig Balatonszepezden élt. Részt vett a Balatoni Társaság megalapításában, nevéhez f?z?dik a Balatoni Kurír cím? lap megindítása. Foglalkozott a magyar ?störténettel, a rovásírással, a regös énekekkel, a honfoglalás mondáival. Gy?jt?útjai során számos zalai faluban is megfordult, s gy?jtésének eredményeit a Regösénekek 1902-ben és a Magyar Népköltési Gy?jtemény 1906-ban közzétett VIII. kötetében jelentette meg.
Irodalom	Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. : 12.823-829.has.
	Magyar életrajzi lexikon. : 2.611.p.
	Magyar irodalmi lexikon. : 3.49-50.p.
	Új magyar irodalmi lexikon. : 3.1790-1791.p.
	Tanulmányok a 125 éve született Sebestyén Gyula emlékére
	A Balaton tudományos, m?vészeti és közéleti arcképcsarnoka : 135.p.
	Selmeczi Kovács Attila: Emlékezés a 150 éve született Sebestyén Gyulára
Főbb művek	A székelyek neve és eredete
	A regösök
	A magyar honfoglalás mondái I-II
	A magyar rovásírás hiteles emlékei
Arckép	Magyar életrajzi lexikon. : 2.613.p.
	Magyar irodalmi lexikon. : 3.50.p.
	A Balaton tudományos, m?vészeti és közéleti arcképcsarnoka : 135.p.
	Selmeczi Kovács Attila: Emlékezés a 150 éve született Sebestyén Gyulára : 6. p.