Szakály Ferenc

(Zalaegerszeg, Zala vm., 1942. okt. 28. - Budapest, 1999. júl. 7.)

történész, akadémikus

     Iskolai tanulmányait Szekszárdon végezte, majd a Pest Megyei Levéltár gyakornoka volt. 1962 és 1967 között a budapesti ELTE hallgatója volt magyar-történelem, majd történelem-levéltár szakon; doktori disszertációját 1969-ben védte meg. Az egyetem után a Magyar Nemzeti Múzeum újkori osztályán dolgozott 1977-ig majd haláláig a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa, 1986-tól tudományos osztályvezet?je és az intézet folyóiratának, a Történelmi Szemlének a szerkeszt?je volt. Tudományos munkássága már levéltáros korában az atyai jó barát, Kosáry Domokos hatására formálódott. Kutatási területe alapvet?en a török hódoltság id?szaka volt, publikációinak száma a háromszázat közelíti. Kandidátusi disszertációját 1976-ban védte meg, a nagydoktori címet pedig 1992-ben nyerte el. Az Akadémia 1995-ben választotta levelez? tagjává. Számtalan társadalmi és tudományos megbízatása volt: 1980-1985 között a Magyar Történelmi Társulat f?titkára, kés?bb ügyvezet? alelnöke, 1980-tól szerkesztette a Históriát. 1979-1996 között a Tudományos Min?sít? Bizottság történettudományi szakbizottságának a titkára volt. Emellett számtalan rádió-, tv-fellépést, népszer?sít? el?adást vállalt. Szívbetegsége vetett hirtelen véget életének.
IrodalomEgey Tibor: Sz. F. 1942-1999
 Gecsényi Lajos: Sz. F. (1942-1999)
 Tóth István György: "Ein mann - ein wort". Elhunyt Sz. F
Főbb művekParasztvármegyék a XVII-XVIII. században
 A mohácsi csata
 A magyar adóztatás a török hódoltságban
 Virágkor és hanyatlás 1440-1711
 Mez?város és reformáció
 Magyar intézmények a török hódoltságban