Szántó Rezs?

(Nagykanizsa, Zala vm., 1892. jan. 4. - Budapest, 1970. aug. 21.)

jogász, politikus

     A Szántó család nem sokkal az ? születése el?tt költözött Homokkomáromból Nagykanizsára. Itt járt elemibe és a kanizsai gimnáziumba. 1904 nyarán szüleivel Budapestre költözött, 1910-ben érettségizett, 1914 júniusában fejezte be az egyetemi tanulmányait. Az els? világháborúban a frontra vitték. Polában 1918-ban a tengerészlázadás idején a katonatanács küldöttének választották. Októberben kinevezték a budapesti Nép?rség parancsnokának. A Tanácsköztársaság idején a Budapesti Vörös ?rség egyik parancsnokhelyettesének nevezték ki, a 3. tüzérhadosztály politikai megbízottjaként a cseh fronton vett részt a hadm?veletekben. A Tanácsköztársaság megdöntése után letartóztatták. 1920 ?szén 15 évi fegyházra ítélték. 1922-ben Szovjet-Oroszország több fogolytársával együtt kicserélte. Moszkvában az Állami Biztosító Társaságnál dolgozott. 1925-ben Londonba küldték, ahol az Angol-Szovjet Tengeri Biztosító Társaság igazgatósági tagjaként dolgozott több mint egy évig. 1927 februárjáig a krasznaja-presznyai kerületi pártbizottság agitációs-propaganda osztályán instruktor, majd Párizsba küldték. 1928 ?szén visszahívták Moszkvába. 1936 augusztusában Spanyolországba ment Michael Baller (Baller Mihály) kanadai újságíró nevére szóló útlevéllel. A Thälmannról elnevezett 12. nemzetközi brigád tüzérosztag parancsnoka, majd osztályparancsok. 1938 szeptemberében visszatért a Szovjetunióba. A II. világháború idején a moszkvai Kossuth Rádiónál dolgozott. 1946 decemberében tért haza. 1947 májusában kinevezték a Magyar-Szovjet Baráti Társaság igazgatójának, 1948 ?szén pedig az MSZBT kongresszusán f?titkárrá választották. 1949 nyarán kinevezték az Országos Takarékpénztár vezérigazgató-helyettesének. Ezután a Tartós Béke c. politikai hetilap budapesti f?szerkeszt?je lett. 1954-t?l a Novoje Vremja magyarországi f?szerkeszt?je. A forradalom idején a Szabad Nép székházában próbálta biztosítani a Szabad Nép megjelenését. November 4-e után vidéken, Sopronban és Salgótarjánban szervezte az MSZMP-t. Súlyos betegség után hunyt el.
IrodalomÉlni emberül. A munkásmozgalom Zala megyei harcosai. Életrajzgy?jtemény. : 447-450.p
 A Szocialista Forradalomért
 Tanúságtév?k. 3/B
Főbb művekEmlékezés a Tanácsköztársaságra
ArcképÉlni emberül. A munkásmozgalom Zala megyei harcosai. Életrajzgy?jtemény. : 447.p