Szegedy Ferenc

(Ötvös, Zala vm., 1786. márc. 3. - Bécs (Wien, Ausztria), 1848. máj. 24.)

els? alispán, országgy?lési követ

Szegedy Ignác királyi tanácsos fia, Szegedy Róza - Kisfaludy Sándor költ? felesége - bátyja. A pozsonyi jogakadémia elvégzése után 1804-ben Zala megye tiszteletbeli aljegyz?je, 1806-ban a szántói járás alszolgabírója lett. Az 1809. évi nemesi felkelésben lovaskapitányként szolgált, majd 1815-ben Zala vármegye els? alispánjává választották. Hivatalát 1819-ig töltötte be, ezután cs. kir. kamarási rangot szerzett. 1825-t?l 1827-ig Deák Antal követtársaként Zala megyét képviselte a pozsonyi országgy?lésen, ahol ellenzékiként lépett fel a törvénytelen királyi rendeletek által okozott sérelmek orvoslása érdekében. A császári titkosrend?rség jellemzése szerint a diétán ? volt a mérsékelt - alkotmányos, sérelmi - ellenzék középpontja. Politikai közömbösítése érdekében hivatali kinevezéssel próbálták lekenyerezni, és 1827-ben Szabolcs vármegye f?ispáni helyettesévé nevezték ki. Kinevezése után végleg távozott Zalából: 1829-t?l a hétszemélyes tábla bírája, 1830-tól pedig Ver?ce megye f?ispánja volt. Hivataláról való lemondása után, 1840-es évek derekán - mint bels? titkos tanácsos - a Vas megyei Acsádon lakott, és tagja volt a Tudományos Akadémia igazgatóságának.

Irodalom

Molnár András: A fiatal Deák Ferenc : 176-178.,193-204.p