Szeless István

(Keszthely, Zala vm., 1910. aug. 18. - (Grossreifling-Krippau, Ausztria), 1999. nov. 6.)

erd?mérnök, tanársegéd, szakíró

?si családja 1650 óta Keszthelyen élt. A helyi premontrei gimnáziumban érettségizett, erd?mérnöki oklevelét a Soproni F?iskolán 1933-ban szerezte meg. Gyakorlati munkáját Füzérradványban gr. Károlyi birtokán kezdte, majd 1934-ben Zemplén megyében, a Mailáth-féle uradalom erdészetét vezette. 1935-t?l Roth Gyula professzor tanársegédje volt az Erd?m?veléstani és Vadászattani Tanszéken. Igen tevékenyen vett részt a Magyarországon 1936-ban lebonyolított II. Erdészeti Nemzetközi Kongresszus és az ahhoz közvetlenül csatlakozó IX. IUFRO kongreszszus el?készítésében. A világkongresszus magyar delegációjának is hivatalos tagja volt. 1937. április 1-jét?l a Hg. Esterházy Hitbizomány erd?mérnöke, ahol el?ször erd?rendez?ként dolgozott; Lékán, majd Gyulajon, mint beosztott erd?mérnök tevékenykedett. 1941. február 1-jét?l 1945. március 29-ig a Kerkavölgyi Rt. Lenti F?részüzemének és Faraktárának a vezet?je volt. A háborús id?szakban, a nehéz körülmények ellenére a Lenti F?részüzemet továbbfejlesztette, amely abban az id?ben az ország legkorszer?bb üzeme volt. Ez id?ben K?szegen az erd?gondnokság vezetését is elvállalta. 1945-ben áthelyezték Burgenlandba, ahol a Hitbizomány burgenlandi részében, Lakompakon (Lackenbach) és Dérföldön (Dörfl) üzemterveket készített. 1955-t?l Sz. I. a Hg. Esterházy Lakompak Erd?gondnokságának vezet?je, majd 1959-t?l jószágigazgató. Irányítása alá tartozott az erd?gazdaság, mez?gazdaság, nádgazdaság, sz?l?gazdaság és a f?részüzemek. Vezetése és szakmai elgondolása alapján történt a háborús gazdálkodástól tönkretett erd?birtok helyrehozatala. 1959-ben a bécsi "Bodenkultur" Egyetemen megvédte doktori disszertációját. 1963-tól osztályvezet? volt a bécsi Erdészeti Kutató Intézetnél, ezután 1967-t?l a herceg Liechtenstein Kalwang-i erd?birtokának f?erd?mestere, majd erd?igazgatója. 1975-ben nyugdíjba ment, utána az Erd?dy, Batthyány és Draskovich burgenlandi erd?birtokoknak szaktanácsadója volt. A magyar erdészek mindig szívesen látott vendégek voltak nála. Tudományos cikkei (kb. 180) rendszeresen megjelentek osztrák, kisebb részben a magyar szaklapokban. Foglalkozott az erd?gazdálkodás ökonómiai kérdéseivel, az erdei feny? felújításával, vadászattal. Rendszeres kapcsolata volt a Zala megyei erdészekkel. Ismertette a fejlett osztrák erd?gazdálkodást a magyar lapokban. Életm?ve feldolgozatlan.
Irodalom	pf.-kp
	In memoriam dr. Sz. I
	Szakács László: Sz. I
Főbb művek	A gyérítések erd?használati és üzemtani vonatkozásai
	A Lichtenstein hercegi erd?üzemek Ausztriában
	Az admonti bencés apátság erd?gazdasága
Arckép	Uo