Tomaschek Ede

(Csehország, 19. sz. eleje - Pozsony, Pozsony vm., (ma: Bratislava, Szlovákia), 1847 után)

erd?tiszt, f?vadász, szakíró

Csehországban született, valószín? Znojmo környékén, itt töltötte gyermekéveit, anyanyelve cseh és német lehetett. Magyarul kés?bb tanult meg. Erd?mérnöki oklevelet, bizonyítványt külföldi fels?fokú erdészeti tanintézetben szerzett, professzora G. L. Schmidt volt. Ausztria, Csehország, Lengyelország, Poroszország és Stájerország volt utazásainak és szolgálatának egy-egy állomása, ahol feljegyzéseket készített. 1840-ben került Zala megyébe, az Andrássy erd?birtok vezetésével bízták meg. A Letenye, Szécsisziget és Gosztola területén lév? erd?k mérnöke volt. Megpróbálta bevezetni az akkori fejlett európai erd?gazdálkodást a birtokon. Felmérte az erd?ket, szabályozta a fahasználat rendjét, külföldi famagvakat hozott be, szorgalmazta az erd?k elkülönítését a mez?gazdaságtól, és korát megel?zve sürgette az erd?k önálló, szakemberek általi kezelését. Ezután Bécsben, majd Pozsonyban tevékenykedett, gr. Pálffy Ferdinánd támogatásával. Országos jelent?ség? érdeme, hogy e korban három erdészeti szakkönyvet írt. Nagy hiány volt ebb?l, a keszthelyi erdésziskolában jegyzetekb?l tanítottak. Letenyén írta els? könyvét, amely 1842-ben jelent meg, német nyelven. (Német volt az erdészet szaknyelve.) Egyetlen példányát a Keszthelyi Helikon könyvtár ?rzi. 1846-ban és 1847-ben újabb két könyve már magyar-német nyelv?, melyekben utal a zalai munkahelyére. T. E. munkáit az egyik legrégibb magyar erdészeti szakkönyvek között említhetjük. Erdész szakembereknek, erd?birtokosoknak, fakeresked?knek írta, vázolta a szakszer? gazdálkodást, szemléltette a hiányosságokat, élesen kikelt az oktalan erd?pusztítás ellen.
Irodalom	Szakács László: Adatok T. E. munkásságához
	Szakács László: T. E
Főbb művek	Praktische Forstlehre für Grundherren... (magyarul) Gyakorlati erdészettan földbirtokosok, igazgatók
	Kiszámítási kulcs az erd?kormányzási tanhoz... 2. köt
	Erd?kormányzási tan és kiszámítási kulcs... 1. köt