Sokgyermekes családban született, apja cipészmester volt. Taníttatását szülei nem tudták vállalni, így a gimnázium elvégzése helyett apja mesterségét tanulta ki. 1931-t?l a szocialista mozgalom híve lett, 1940-ben belépett a Jugoszláv Kommunista Pártba. Ekkor kezdett verseket írni. 1941 júliusában letartóztatták, elítélték. Verseit a vajdasági Híd és a Kalangya c. folyóirat közölte Bodóhegyi Lajos név alatt. A háború után nemzetiségi politikusként vált ismertté; kiállt a muravidéki magyarság jogaiért, népképvisel? is volt. Egyik kezdeményez?je volt az 1950-ben megtartott Szlovéniai Magyarok Kisebbségi Konferenciájának. Felhívta a figyelmet az anyanyelvhasználat fontosságára, az oktatásra, énekkarok, tánccsoportok alapítására. 1955-ben Lendván az oktatásügyi tanács elnökévé választották. Szorgalmazta a magyar nyelv? sajtó megjelenését, 1958-tól megjelentették a Népújság c. lapot. Az 1960-as évek elejét?l betegsége miatt viszszavonult a közélett?l.