Zala György; Mayer

(Alsólendva, Zala vm., (ma: Lendava, Szlovénia), 1858. ápr. 16. - Budapest, 1937. júl. 31.)

szobrász

M?vészeti tanulmányait Budapesten, Bécsben, majd Münchenben végezte, legjelent?sebb mestere a bécsi E. Hellmer volt. F?leg nagyszabású emlékm?veket, síremlékeket és portrékat mintázott. Els? jelent?s alkotása Mária Magdolna cím? kompozíciója (1884. Nemzeti Galéria). 1885-ben megbízást kapott a Huszár Adolf által megkezdett aradi Szabadság-szobor elkészítésére (1889). Az 1880-as évek végén készült Ligeti Antalról készített m?ve (1887. Nemzeti Galéria) kiemelked? darabja gazdag portrésorozatának. 1889-ben megbízást kapott a budai várban álló Honvédszobor (1892) mintázására. A 19. század legnagyobb magyar szobrászi feladatát 1894-ben nyerte el a Millenniumi Emlékm? elkészítésével, a munkát az 1920-as évek végén fejezte be. Emlékm?veinek sorát gazdagítja Andrássy Gyula (1893), Erzsébet királyné (1932) és Tisza István (1934, Orbán Antallal) emlékszobra. Vidéki emlékm?vei közt legfontosabbak: a nagyk?rösi H?si emlékm? (1925) és Deák Ferenc szobra Szegeden. Síremlékei között jelent?sebbek a Budapesten a Kerepesi temet?ben Csukássy Józsefé (1893), Komócsy Józsefé (1893) és az esztergomi székesegyházban Csernoch János hercegprímásé (1930). Alkotásait küls? mozgalmasság, bels? túlf?töttség, a szobrászat mesterségének biztos ismerete és kit?n? arányérzék jellemzi. A 19. század utolsó negyedében divatos neobarokk reprezentatív, dekoratív stílusához élete végéig h? maradt. Számos kitüntetést kapott.
Irodalom	Magyar életrajzi lexikon. : 2.1062.p.
	M?vészeti lexikon. : 4.765.p.
	Farkas Zoltán: Zala György
	Ybl Ervin: Z.ala György m?vészete
	Borbás György: A millennium szobrásza Zala György, 1858-1937
	Magyar nagylexikon. : 18.768.p.
Arckép	Borbás György: A millennium szobrásza Zala György, 1858-1937