Bernáth Aurél

(Marcali, Somogy vm., 1895. nov. 13. - Budapest, 1982. márc. 13.)

fest?, író

A gimnázium els? négy osztályát Keszthelyen végezte. A nagybányai fest?iskolán tanult Thorma János és Réti István tanítványaként. 1921-1922-ben Bécsben, 1923-tól 1926-ig Berlinben, kés?bb Pöstyénben, majd 1938-tól Budapesten élt. A kor haladó polgári fest?inek egyik legkiemelked?bb képvisel?je lett. 1945-t?l a Képz?m?vészeti F?iskola tanára, 1948-ban újra indította és szerkesztette a Magyar M?vészet cím? folyóiratot. Tevékenységét két alkalommal (1948, 1970) Kossuth-díjjal ismerték el. M?vészete íróként is jelent?s. M?vészetelméleti munkásságának gy?jteménye az "Írások a m?vészetr?l" cím? m?ve (1947). Számos önéletrajzi ihletés? írásában emlékezik meghatározó gyermekkori élményeire, Keszthelyre, Badacsonyra és a Balatonra. A századfordulón született magyar fest?nemzedék talán legreprezentatívabb képvisel?je.
Irodalom	Genthon István: Bernáth Aurél
	Pataky Dénes: Bernáth Aurél
	Somlyó György: A költészet évadai
	Magyar nagylexikon. : 3.703.p.
	Czeizel Endre: A magyar fest?mvész-géniuszok sorsa : 440-453.p.
Főbb művek	Riviera (1926) : festmény
	Reggel (1931) : festmény
	Teraszon, önarckép (1930) : festmény
	Szabó L?rinc (1955) : festmény
	Falképek: MTA Régészeti Kutatóintézet (1966) : secco
	Falképek: Erkel Színház (1972) : freskó és secco
	Írások a m?vészetr?l. : könyv
	Kor és pálya : könyv
	Feljegyzések éjfél körül (napló). : könyv
Arckép	Czeizel Endre: A magyar fest?mvész-géniuszok sorsa : 440.p.